A település, Nyírbátor neve az ótörök „bátor”, „jó hős” jelentésű batir szóból származik. Első ízben 1279-ben említették, már ekkor a Báthoryak ősei, a Gutkeled nemzetségbeliek birtokolták. A település a 15–16. századból fennmaradt egyházi és világi építészeti emlékeiről, valamint a város egykori birtokosainak, a Báthoryaknak napjainkban is ápolt kultuszáról nevezetes.
A Báthoryak alatt – akik között országos méltóságok, győztes hadvezérek, erdélyi fejedelmek, sőt lengyel király is volt (Báthory István) – a település évszázadokon át virágzó város, igazgatási, gazdasági és kereskedelmi központ lett, valamint híd volt Erdély, Kárpátalja és Lengyelország felé.
A virágzó időszakot megpróbáltatásokkal terhes korszak, a török háborúk, rendi szabadságküzdelmek kora követte. Nyírbátor történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak – Báthoryak, Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak – írták. Virágzása mégis a Báthory-családhoz kötődik. A Báthory István Múzeum állandó kiállítása bemutatja a város történetét a középkortól a 19–20. század fordulójáig. Műkincsei közül a legjelesebb az 1511-ből származó stallum.
Ugorjunk be a nemrégiben felújított, pompás Báthory-várkastélyba is! Az északi palota pincéjében kőtár és étterem, földszintjén kiállítótermek, újraépített emeletén, belsőépítészeti rekonstrukció keretében kiállítótérként is funkcionáló ebédlőpalota és hálóterem került kialakításra. Panoptikumában pedig életre kel a történelem. A késő reneszánsz fa harangtorony méretével és korával is kitűnik: a közel 30 méter magas, tölgyfa gerendákból ácsolt torony Magyarország legnagyobb méretű fa haranglába, 1640 körül készült.
Az utóbbi évtizedekben a város kulturális élete újra felpezsdült, 1967-től hagyományos Zenei Napok, 1976-tól zenei táborok teszik nyaranta a zene városává. 1992-ben indult útjára a Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál, amely a szabadtéri színházi formák egyik legrangosabb hazai képviselője. A zenei mellett a képzőművészeti élet is virágzásnak indult: festő- és grafikusművészek dolgoznak, alkotóház és zománcműhelyek működnek. Számos sportolási lehetőséget is kínál a város: sportéletét hét jeles versenyszakosztály képviseli. A közelben levő Szénaréti-tó igen kedvelt a horgászok körében.
A gyönyörű környezetben levő Sárkány Wellness és Gyógyfürdő is kiváló felüdülést nyújt. A fürdő illetékese, Horváth Gábor lapunknak elmondta: „Strandfürdőnk területén 5 medence (2 gyógyvizes, 1 úszó-, 1 gyermek/pancsoló csúszdával és 1 élménymedence 2 csúszdával, jakuzzival) várja vendégeit. Emellett 3 büfé és egy melegkonyha is rendelkezésükre áll. A gyógyfürdőben szintén 2 gyógyvizes medence, 1 úszó- és 1 tanmedence, 2 jakuzzi található. A környék legnagyobb kínálatát nyújtó wellnessrészlegben 3 finn szauna, 1 infraszauna, gőzkamra, sókamra, aromaterápiás fülke, valamint két merülőmedence (váltófürdő) kényezteti a pihenni vágyókat. Az egyik kültéri gyógyvizes medencénk egész évben üzemel. Szeptemberben tervezzük a gyógyászati részleg megnyitását, ahol a következő kezeléseket tudjuk nyújtani: súlyfürdő, szénsavas fürdő, tangentor, gyógymasszázs, csoportos gyógytorna, csoportos gyógyúszás, majd később indítjuk az iszapkezelést, elektroterápiás- és galvánkezeléseket.”
Megtudtuk, hogy a fürdő közvetlen szomszédságában épült a Sárkány kemping, ahol 16 db 4 fős téliesített apartman, lakókocsi-beállók és sátorhelyek várják a kikapcsolódni vágyókat. A komplexum egy erdővel körülvett területen helyezkedik el, így nincs akadálya a zavartalan pihenésnek. Ezenkívül a kemping vendégei ingyen látogathatják a gyógyfürdőt.
Kérdésünkre Horváth Gábor kifejtette: „A 2010 tavaszán befejeződött beruházást követően folyamatosan emelkedett vendégeink száma. Eleinte csak egy napra érkeztek a fürdővendégek, de felfedezve a szomszédos kempinget már teljes hétvégékre vagy még több napra maradnak. A hazai látogatók mellett egyre többen érkeznek a szomszédos Romániából, de a német, holland, szlovák és lengyel vendégek is gyakoriak. Terveink szerint a beinduló gyógyászati tevékenység tovább fogja növelni a látogatottságot. Úszótanfolyamok szervezésével, az általános iskolai tornaórák »kihelyezésével« próbáljuk növelni a rendszeresen fürdőbe, uszodába járók számát.” Hozzátette: „Az áraink mérsékeltek a közelünkben lévő »nagy« fürdőkhöz viszonyítva, de ebből további kedvezményt kapnak a családi jegyet vásárlók, a diákok és a nyugdíjasok. A féléves bérlet megvásárlójának két gombóc fagylalt árába kerül egy belépés ára. A csoportok (15 fő fölött) 15 százalék kedvezményben részesülnek.”
A közeli Bátorliget fő látnivalója, az 53 hektáros ősláp 1950 óta áll védettség alatt, ma az Alföld természeti múltjának élő múzeuma. Az ősi, rendkívül változatos növény- és állatfajok a különleges klímának köszönhetik fennmaradásukat. Többek között megtalálható az ezüsthársas tölgy, a molyhos nyír, a szibériai nőszirom, a zergeboglár, különféle orchideafajok, a kékliliom – mellettük a lápréteken kosborok nyílnak. Állatvilágát olyan ritka fajok teszik különlegessé, mint az elevenszülő gyík, a szalakóta, a fekete gólya, a fekete harkály. A természetvédelmi terület csak a Hortobágyi Nemzeti Park előzetes engedélyével látogatható.
A szántóföldek tábláit, az almáskerteket és a köztük kanyargó dűlőutakat mindenütt akácsorok szegélyezik. A szabolcsi almán általában a jonatánalmát értik. Ám azt már kevesen tudják, hogy a magyar almatermesztés világhírét épp ez a fajta alapozta meg. Jonathan Hasbrouck (USA) hívta fel rá először a figyelmet, és megtalálója tiszteletére nevezték el a fajtát jonatánnak. Érdemes megkóstolni a jellegzetes, finomabbnál finomabb helyi ízeket, így a nyírségi gombóclevest, a szatmári töltött káposztát, az almás palacsintát dióval, csokiöntettel, a szatmári szilvatortát (Év Tortája 2008) vagy a sajtkrémmel töltött almát.
2010. 09. 03. (XIV/35)
