A magyar lakosság 70 százaléka használ fényvédő naptejet, de a szemére csak öt százalékuk vigyáz – közölte nemrégiben Tóbiás Richárd, a Magyar Látszerész Szövetség elnöke. Tudományosan igazolt tény, hogy ha hosszú távon nem védekezünk az UV-sugarakkal szemben, nemcsak a szem felszíne, de annak belső szövetei is sérülhetnek. Mi több, a hatás fokozatosan halmozódik: minél többet tesszük ki a szemet az UV-sugarak káros hatásainak, annál nagyobb lesz az esélye bizonyos rendellenességek vagy szembetegségek kialakulásának.
A folyamat fájdalommentes, sokan nem is gondolnak rá, hogy a tűző napsütésben milyen sokat ártanak szemüknek, ha nem viselnek megfelelő napszemüveget. Rövid és hosszú távú károsodás következtében kötő- és szaruhártya-gyulladás, kúszóhályog, szürke hályog, a retina elfajulása, illetve a szem környéki bőr rosszindulatú elváltozásai jöhetnek létre, vagy legrosszabb esetben vakság. A hályog (vagyis a lencse elhomályosodása) az egyik leggyakrabban előforduló egészségügyi probléma világszerte, és a leggyakrabban kíván műtéti beavatkozást. Ez a folyamat hasonlít arra, amikor nagyítóval gyűjtjük össze egy tárgyon a nap sugarait egy pontban, míg az végül meggyullad.
Milyen a jó napszemüveg?
„A vásárlás során fontos szempont a lencsék optimális árnyalata: egyrészt ki kell szűrniük a fényt; másrészt lényeges, hogy továbbra is fel-ismerhetők maradjanak a színek. A barna és a szürke árnyalatú lencsék a legmegfelelőbbek, mivel ezek torzítják legkevésbé a színeket. A speciális polár-, illetve duplaszűrős lencsék pedig a különösen erős napsugárzású helyeken ajánlottak, például ha magas hegyekben kirándulunk, vagy hosszabb időt töltünk víz közelében – ezek nagyban leveszik a vízszintes sugárzást, csillogást. A lencséket a szűrés erőssége alapján 1-től 4-ig osztályozzák, az 1-es a gyengébb fényviszonyokra van tervezve, a 4-es pedig a különösen erős, extra napsugárzás ellen véd” – magyarázza lapunknak Takács Betty, a kaposvári Irisz Optika vezetője.
A sötétített, UV-sugárzást nem szűrő napszemüvegek sokat ártanak, mert a lencse színe miatt kitágul a pupilla, és ezen keresztül sokkal több káros sugárzás éri a szempárt. Európában a napszemüvegek sötétségét különféle kategóriákba sorolják: rajta van a CE jelzés, amely azt jelenti, hogy megfelel az EU-szabványának. A legfontosabb viszont az UV-védelem számmal való kifejezése. Keressük az UV 400 felirattal ellátott szemüvegeket, amelyek 100 százalékos védelmet nyújtanak az UV-A és az UV-B sugárzással szemben is. Aki „sima” dioptriás szemüveget hord, az sem védtelen az UV-sugárzással szemben, hiszen a műanyag lencséket már el lehet látni olyan optikai UV-filterekkel, amelyek kiszűrik a káros sugárzást. Ilyen például az úgynevezett antireflex vagy a speciálisan UV-fényre sötétedő réteg.
Tévhit, hogy csak a déli órákban, a legnagyobb napsütésben érdemes hordani a napszemüveget: a fejünk felett lévő napnál ugyanis sokkal veszélyesebbek a laposan beeső sugarak, vagyis a reggeli és a kora esti napsütés. Másrészt felhős időben is fontos szemeink védelme: ekkor is ugyanolyan káros az UV-sugárzás! Fontos még arra is figyelni, hogy napszemüvegünk tökéletesen igazodjon az arcunkhoz, a szemöldök vonalát kövesse, mivel hiába a szuper UV-védelemmel ellátott lencse, ha a szemüveg körüli réseken keresztül eléri szemünket a káros sugárzás.
Ha pedig valakinek nem optikustól vásárolt szemüvege van, akkor mindenképpen érdemes elvinni egy szaküzletbe ingyenes UV-bemérésre, ahol megállapítják, hogy milyen nagyságrendben nyeli el napszemüvegünk az UV-sugarakat. A középkategóriás, 4–5 ezer forintos darabok már többnyire megfelelő védelmet nyújtanak, tízezerért pedig már optikusok által kifejlesztett, márkás napszemüveget is vásárolhatunk. A mai retró divat szerencsére megfelel az optikusi javaslatnak: nem csupán stílusosak, hanem a nagy lencsék fentről és oldalról is védik szemeink fényét. A nagy, bogár típusú óriás napszemüvegek idén még divatosak, ám az optikus szerint jönnek vissza a kisebb méretűek is.
UV-sugárzás és kontaktlencse
2009. 06. 26. (XIII/26)
