A hallássérülésnek két fő típusát ismerjük: a vezetéses és az idegi típusú
halláscsökkenést. Együttes előfordulásuk esetén kevert típusú hallássérülésről
beszélünk.
A gyermekkori vezetéses típusú nagyothallások döntő többségének hátterében a
középfül savós vagy nyákos váladékgyüleme (OME) áll. Ebben az esetben a
hangátvezető rendszer működése akadályozott. A betegségre a spontán javulás, a
gyakori visszaesés és az elhúzódó fennállás egyaránt jellemző lehet. Hátterében
a fülkürt működésének tartós vagy átmeneti zavara áll. A betegség felismerése
nem mindig könnyű. A szülők a gyermek nagyothallását gyakran figyelmetlenségnek
vélik. Az élet első két éve a beszédtanulás szempontjából meghatározó időszak.
Tekintettel arra, hogy az OME ebben az életkorban a leggyakoribb, tartós
fennállás esetén problémát okozhat a beszédfejlődésben. A hallás-csökkenésnek ez
a típusa gyógyítható, a terápia a rossz fülkürtműködés helyreállítására irányul.
A kisgyermekkori idegi típusú hallássérülést a csiga szőrsejtjeinek különböző
mértékű veleszületett vagy szerzett károsodása okozza. Magyarországon évente
230-250 gyermek születik ilyen típusú halláskárosodással. Ebben az esetben a
gyermek korai hallókészülékkel való ellátása a megoldás. A tapasztalat az, hogy
minél súlyosabb a hallássérülés, annál korábban jut el a gyermek a megfelelő
szakemberekhez, hiszen ebben az esetben a nyelvfejlődés meg sem indul.
A közepes és enyhe halláskárosodások sokszor
csak az óvodás- vagy az iskoláskorban derülnek ki. Egy jó képességű gyermek a
halláscsökkenés okozta kieséseket sokáig kompenzálhatja, csak a beszéd- és
magatartásbeli, valamint a tanulási teljesítményben megmutatkozó eltérések
hívhatják fel rá a figyelmet. A cél az, hogy minden hallássérült gyermek minél
korábban, lehetőleg hat hónapos koráig eljusson az audiológiai szakrendelésekre,
ahol hallókészülékkel való ellátása megtörténik.
Csak így teremthetjük meg a lehetőségét annak, hogy a gyermek normálisan
fejlődhessen, és a közösségbe, társadalomba problémamentesen beilleszkedhessen.
(Dr. Csákányi Zsuzsanna fül-orr-gége főorvos)
Halláskárosodásra utaló jelek az életkor függvényében:
1. a baba nem reagál az anya hangjára, erősebb zajokra nem ijed meg (3. hónap)
2. a gyermek egyre kevésbé változatosan gagyog (6. hónap)
3. ha nem látja a hang forrását, nem reagál halk hangokra vagy halk zenére (7.
hónap)
4. nem jelennek meg az első szavak, nem utánozza a környezet hangjait (1. év
vége)
2007. 07. 05. (XI/27)
