Fotó: MTI
Kiss László úszóként rendkívül csalódott volt, hogy nem sikerült érmet
szereznie a római olimpián 1960-ban. A tizenkilenc éves magyar sportoló, miután
sikertelenül szerepelt a 200 méteres hátúszás döntőjében, váratlan vigaszdíjat
kapott, amikor az amerikai olimpiai bajnok Mike Troy elárult neki néhány titkot
edzésmódszereiről. „Azonnal ráeszméltem, hogy addig teljesen másképp készültünk,
mint Mike” – nyilatkozta a Time-nak a hatvanhét éves korábbi versenyző. „Többet
és keményebben edzettek, a szárazedzésekre sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek.”
Kiss László számára ez a felismerés mindent megváltoztatott, ez pedig az egész
úszósportra kihatott.
Három évvel később Kiss felhagyott az aktív versenyzéssel, hogy minden idejét
edzői teendőire fordítsa. Abban a reményben vágott bele munkájába, hogy egy
olyan módszert dolgoz ki, amelynek eredményeként tanítványai keményebbek és
gyorsabbak lesznek. Azóta sem állt le. Mára Kiss László a feje a magyar
úszóválogatottnak. Az ország, az ő működésének hála, úszóhatalommá vált, és 1988
óta minden nyári olimpián szerzett érmet magyar úszó. Kiss Lászlót mára a
sportág történetének valaha volt legkreatívabb és egyik legjobb edzőjeként
tartják számon.
Első sikerkorszaka a nyolcvanas évek közepén kezdődött az akkor még tizenkét
esztendős Egerszegi Krisztinával. Kiss régóta szeretett volna gyorsúszói
elemeket átültetni a hátúszásba, de sose talált olyan versenyzőt, aki megfelelő
rugalmassággal rendelkezett volna tervei megvalósításához. Rájött arra, hogy
Egerszegi az az úszó, akire régóta várt, és elkezdte oktatni a megfelelő
mozgásra. A technika csiszolása időigényes volt, ám az új módszerrel Egerszegi
egy olyan sportágban tudott másodperceket javítani saját idején, ahol minden
pillanat rengeteget számít. Kiss leleményes megoldásokat talált ki, amivel
tovább segítette Egerszegi fejlődését.
„Először arra kértük Krisztinát, hogy ússzon nagyon keskeny sávban, közel a
medence széléhez. Mivel féltette a szép körmeit, és nem akarta, hogy azok a
medence kövét kaparják, megtanulta karjait egyenesen, a feje fölött
kiterjeszteni.”
Hogy javítsa a versenyző testtartását, a másik kedvelt gyakorlat az volt, amikor
az úszónő egy pohár vízzel a homlokán úszta végig a medencét. A kitartó
gyakorlásnak köszönhetően Egerszegi hét olimpiai, köztük öt aranyérmet szerzett
1988 és 1996 között. Kiss László a legfigyelemreméltóbb eredménynek mégsem az
olimpiai sikereket tartja, hanem egy 1991-es győzelmet, amelyet Egerszegi egy
olyan világcsúccsal szerzett meg, amelyet csak idén tudtak megdönteni.
Kiss azóta több tehetséges úszót is bajnoki címhez, sőt címekhez segített,
olyanokat, mint Kovács Ágnes és Güttler Károly, de a nyári pekingi játékokon is
jó reményekkel lehet a magyar úszók felől. Ennek ellenére nem értékeli túl saját
teljesítményét. „Az úszósport csapatmunka – állítja. – Amikor elmész egy
versenyre, látod a versenyzők különböző technikáit. Ilyenkor mindig új ötleteket
merítesz, ez semmiképp sem lopás, mivel mindnyájan egy csapat vagyunk.”
2008. 03. 28. (XII/13)
