"Az ilyen eseteknek véget kell vetni" – fakadt ki Figo, a Real Madrid középpályása a mérkőzést követően, és meg kell hagyni, teljes joggal. Palackok, gyümölcsök mellett egy whiskys üveg, sőt egy disznófej is landolt Figo mellett, miközben a szögletekhez készülődött. (A dobálózók között volt a Barca csatárának, Patrick Klivertnek a testvére is, akinek emiatt egy éjszakát börtönben kellett töltenie a mérkőzést követően.) A játékvezető a második félidő közepe táján tíz percre megszakította a mérkőzést, de azt már nem merte bevállalni, hogy teljesen véget vessen a játéknak. A 0–0-ra végződő meccset követő kommentárok szerint azonban ezt nyugodtan megtehette volna, egyrészt a szurkolók viselkedése, másrészt a játék színvonala miatt
A rangadót követően Louis van Gaal, a Barca mestere kijelentette: Figo provokálta a hazai szurkolókat, a bírónak pedig – szerinte – a játékosokat és a nézőket is tudnia kellett volna kezelnie. Jorge Valdano, a Real Madrid klubigazgatója viszont nem érti, miért számított provokációnak, hogy Figo rúgta a szögleteket. A madridi lapok a Barcelona példás megbüntetését – elsősorban a Nou Camp stadion időszakos bezárását – sürgetik, a katalán sajtó azonban érthetően védelmébe vette a hazai csapatot. José Maria Coronas, a Barca elnökségének főtitkára pedig úgy érvelt: jogilag nem tartja megalapozottnak, hogy a stadiont bezárják, mert – mint mondta – a játékosok testi épsége nem forgott veszélyben. (S. I.)
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2002. 11. 29. (VI/48)
