Fotó: Somorjai László
Az augusztusban a Budai Várban felesküdött első ötvenhat magyar gárdista
október végén újabb hatszázzal egészült ki, így a sokak szerint szélsőjobboldali
szervezet két hónap alatt megtízszerezte létszámát. „Ráadásul úgy, hogy mind az
öt parlamenti párt elítélte létünket, az ügyészség pedig vizsgálatot
kezdeményezett ellenünk” – értékelte az „ellenséges környezetben” megtett út
jelentőségét a Heteknek Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület elnöke.
A szervezet fellépését több jogász is törvénysértőnek nevezte, és mint – többek
között Halmai Gábor egyetemi tanár – elmondták: furcsállják, hogy az ügyészség
nem kezdeményezett eljárást, hiszen a fennálló törvények és a Magyar Gárdáról
ismert információk alapján erre minden alapja megvan.
Nos, a Fővárosi Főügyészség egy idő után vizsgálódni kezdett a szervezet háza
táján, és október közepén megállapította: „a Magyar Gárda Egyesület jogsértő
magatartást folytat azzal, hogy a honlapján található nyilatkozatban
katasztrófa-, rend- és polgárvédelmi feladatokat is célul tűzött ki, habár ezt a
bírósághoz benyújtott alapszabály nem tartalmazta”.
A Gárda közleményben válaszolt: a honlapján található, félreérthető
nyilatkozatból az ügyészség által kifogásolt részt ideiglenesen – a jogi helyzet
rendezéséig – törölték, a továbbiakban pedig módosítják alapszabályukat. Arra a
felvetésre, hogy az augusztusban beharangozott kétezer újabb taggal szemben
októberben „csak” hatszázan esküdtek fel, Vona elmondta: a kétezres létszám az
akkori jelentkezőkre vonatkozott, ám nem mindenkit vesznek fel a Gárdába.
Jelenleg egyébként ötezer új jelentkezőről tudnak, ráadásul az elnök szerint sok
olyan szimpatizánsuk is van, akik támogatják a céljaikat, ám a Gárda jelentős
elutasítottsága miatt nyíltan nem mernek csatlakozni a szervezethez.
A HVG szerint kilépett a Gárdából Usztics Mátyás színész, a szervezet egyik
emblematikus figurája. A valóság ezzel szemben az, hogy Usztics nem lépett ki a
Gárdából – tájékoztatott Vona Gábor, és hozzátette: helyreigazítást kérnek a
hetilaptól.
A szélsőjobboldali Kurucinfo arról írt, hogy két gárdatagot kizártak, mert részt
vettek az Erzsébet híd október 26-ai elfoglalási kísérletében. Vona ezt az
állítást is cáfolta. Mint mondta, nincs tudomása sem a részvételről, sem a
retorzióról. A gárda nevében biztosan nem volt ott senki, arra pedig nincs joga,
hogy a tagokat magánemberi minőségükben ellenőrizze.
Október közepén püspöki elmarasztalást kapott Csuka Tamás, Vác-alsóváros
református lelkipásztora, egykori tábori püspök, aki a Magyar Gárda Budai Várban
tartott rendezvényén megáldotta az árpádsávos zászlót – jelentette be a hírt
Szabó István, az elmarasztalást megfogalmazó dunamelléki református püspök.
Vona Gábor ezzel kapcsolatban a Heteknek azt mondta: nem tulajdonít túl nagy
jelentőséget a püspöki reakciónak, inkább a jövőre koncentrál. Konkrétan például
arra a népfőiskolára, melyet jövő szeptemberben kívánnak elindítani, nyilván az
ideológiai utánpótlás biztosításához. A Gárda távlati tervei között szerepel egy
biztosítótársaság létrehozása is. „Feltehetően vannak olyan pénzemberek, akik
azonosulnak a céljainkkal” – felelte Vona a biztosító anyagi bázisát firtató
kérdésünkre.
Az elnök tehát kifejezetten sikeresnek értékeli a Gárda két hónapos történetét.
Ellentétben Budaházy Györggyel, aki az október 22-ei, végül utcai harcokhoz
vezető szélsőjobboldali rendezvényen azt mondta: örül a Magyar Gárda hatszáz új
tagjának, azt azonban szomorúnak tartja, hogy közülük mindössze ötvenen jelentek
meg a később az Operaházhoz vonuló tömegben.
2007. 11. 02. (XI/44)
