„A későbbiek szempontjából viszont fontos lenne felhívni a figyelmet – picit rávilágított ez a válság is – arra, hogy az érettségi alapfeladatán, magán az érettségin érdemes lenne a jövőben elgondolkodni. Hogy a jelenlegi formájában jó-e nekünk, kell-e ez nekünk? Alapjaiban újra kellene majd gondolni az egészet, és vagy meg kellene szüntetni – nagyon sokan ezt vallják ma már, de persze egy ilyen lépéshez rendszerszinten kellene nagyon sok mindent górcső alá venni –, vagy pedig nagyon radikálisan át kellene azt alakítani” – vélte Nahalka.

Van olyan elképzelés is, miszerint csak portfoliókat kellene kérni a fiataloktól. A szakember állítja: jelenleg az érettséginek túlzottan meghatározó szerepe van, ami azért sem jó, mert formális tanulásra ösztönöz, ezért sokan vélik úgy, hogy teljesen hiábavaló ezt tovább erőltetni. (Napi kvíz: ki emlékszik egyetlen bemagolt érettségi tételére is? – a szerk.) Mindenki tudja, hogy az érettségi eredményeknek maximum a felvételi miatt van jelentősége, de nyilván az egész felvételi rendszert is újra lehetne gondolni és szép sorban a többi vonatkozást is.

Ami Nahalkát illeti, szerinte már az is előrelépést jelentene, ha a témáról egyáltalán bármilyen vita folyna. Ám szerinte a társadalomba olyan mélyen bele van ivódva az érettségi fontossága, hogy nagyon nehezen fogja tudni azt kivetni magából vagy akár radikálisan átalakítani – jóllehet, pedagógiailag ez látszana járható útnak, mostanság különösen.

A vészhelyzet arra is rávilágított, hogy a magyar köznevelési rendszer más európai országokhoz, még szomszédaihoz képest sem nevezhető túl rugalmasnak. Máshol jellemzően vagy kihagyják, vagy későbbi időpontra halasztják az idei érettségiket, és érdemben egyszerűsítik az egész vizsgamenetet, maximálisan csökkentve a vizsgák és vizsgázók számát, főként az érintettek egészségének védelme érdekében.

---