Miközben Peking idén 288,4 milliárd dolláros adócsökkentésre kényszerült, és az előző évek (6,6 százalékos) gazdasági növekedését sem tudja reprodukálni, a nemzetközi külpolitikában komoly hangnemváltás érzékelhető. Trump elnök megközelítése egyre több elismerést kap, miközben a Kínával szembeni kritika erősödik.
A Huawei elleni feketelistázás is már érezteti hatását, de a kereskedelmi vitán túl az Egyesült Államok Kína földrajzi terjeszkedésével szemben is keményebben betart. Év eleje óta amerikai hadihajók többször áthaladtak a Tajvani-szoroson, jelezve Peking felé, hogy nem lehet megfélemlítéssel megakadályozni, hogy a régióban közlekedjenek. Ezek az úgynevezett hajózás szabadságát biztosító műveletek nem fogják ugyan megváltoztatni Kína dél-kínai-tengeri politikáját, sem rábírni a keleti hatalmat, hogy feladja a vitatott területeken (Paracel- és Spratly-szigetek) létrehozott bázisait; mégis egyre több szakértő helyesli az Obama-adminisztráció puhaságával való szakítást.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2019.06.21. (XXIII/25)
