Brian Hook az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos politikáját egy több országot érintő diplomáciai körúton ismertette Washington európai és közel-keleti szövetségeseivel. Ennek negyedik állomásán, az ománi fővárosban szakított időt arra, hogy nemzetközi újságírókkal is megossza az amerikai álláspontot a legfontosabb aktuális kérdésekben.
A legutóbbi iráni provokációkról Brian Hook elmondta, az Egyesült Államoknak egyértelmű bizonyítékai vannak arról, hogy közvetlenül Irán hajtotta végre a májusi és júniusi támadásokat is külföldi tartályhajók ellen az Ománi-öbölben. „A hírszerzési eredmények azt mutatják, hogy a támadások során olyan fegyvereket és olyan katonai taktikát alkalmaztak, amelyekkel a térségben egyedül Irán rendelkezik, az általa támogatott paramilitáris szövetségesek, mint a hutik, nem.” A Hormuzi-szorosban a hajózás szabadságát azért tartják közös nemzetközi kihívásnak, mert ezen keresztül elsősorban Európa és Ázsia felé zajlik a kőolaj- és földgázszállítás. „A szoroson keresztül szállított kőolaj 60 százaléka közvetlenül az ázsiai piacokra érkezik, így elengedhetetlen, hogy a térség országai is kivegyék a részüket az útvonal biztosításából” – mondta az amerikai különmegbízott.
Brian Hook szerint az európai országoknak is lépniük kell a legutóbbi fenyegetések nyomán, mert Irán „nukleáris zsarolást” alkalmaz velük szemben mindaddig, míg benne maradnak a 2015-ben kötött nukleáris paktumban. Ez utóbbiról a különmegbízott elmondta, hogy nem tekinthető nemzetközi egyezménynek, sőt még megállapodásnak sem, hiszen a „megállapodás szó nem is szerepel sehol a szövegben”. Az amerikai kormányzat úgy tekinti, hogy a dokumentum egy olyan politikai szándéknyilatkozat, amit Obama elnök a második ciklusa vége előtt kötött, és csupán arra szolgált, hogy mentesítse Iránt a bénító nemzetközi szankciók következményei alól. További félreértés az, hogy a szándéknyilatkozat a teljes iráni fegyverprogram korlátozását szolgálta volna. „Csak a nukleáris programmal kapcsolatban fogalmazott meg elvárásokat, egy szó sincs benne az interkontinentális ballisztikus rakétákról, sem pedig a térségbeli más országok elleni agresszióról vagy a terrorcsoportoknak nyújtott támogatásokról” – mondta Hook.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2019.06.28.(XXIII/26)
