Trump elnök Twitteren tudatta, hogy a bombázás előtt még megkérdezte, mennyi halálos áldozattal járna az akció, mire azt a választ kapta, hogy 150 ember életét oltaná ki a légicsapás. Így 10 perccel a zöld lámpa kigyulladása előtt visszahívta az egységeket.
Washington és Teherán egyébként is feszült viszonya akkor éleződött ki a végsőkig, amikor az iráni légvédelem csütörtökön lelőtt egy amerikai drónt – amerikai álláspont szerint nemzetközi vizek fölött, iráni és orosz vélemény szerint iráni légtérben. Azt megelőzően pedig két tankerhajót ért támadás az Ománi-öbölben. Több térségbeli arab ország, így Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, valamint egyes nyugati országok, köztük az Egyesült Államok is Teheránt tette felelőssé ezekért a támadásokért, csakúgy, mint ahogy a hetekkel korábbi, emírségekbeli hajókat ért támadásokért is.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
2019.06.28.(XXIII/26)
