A szaúdi külügyminiszter, Mohammad Dzsavad Zarif a Christchurchben elkövetett, a Facebookon élőben sugárzott horrorisztikus lövöldözés után elmondta, hogy „a terrorizmusnak nincs nemzete, és nincs vallása”. Az azóta eltelt hetek eseményei viszont azt mutatják, hogy ez az állítás nem állja meg a helyét – azokban az országokban, ahol jelentős muzulmán lakosság él, a keresztény kisebbségek egyre nehezebb helyzetben vannak, ráadásul a nyugati politika ahelyett, hogy igazi segítséget nyújtana, hárít, és nem nevezi nevén a problémát. Pedig számos elemzés szerint az üldözés mértéke és természete kétségtelenül egyre közelebb kerül a népirtás nemzetközi definíciójához.
Az üldözés melegágya
Gyakorlatilag folyamatosan érkeznek hírek keresztények elleni támadásokról Nigériából, Burkina Fasóból, de igen nehéz helyzetben vannak a keresztények Szíriában és Irakban is, ahonnét 2003 óta az akkor 1,6 milliós keresztény közösség szinte teljes egészében elmenekült.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2019.05.10.(XXIII/19)
