Az Európai Parlament az Európai Unió intézményei közül egészen sokáig pusztán politikai viták színhelyeként szolgált, csak később vált a Tanács (Európai Unió Tanácsa vagy Miniszterek Tanácsa) melletti társdöntéshozóvá. Ebben közrejátszott az is, hogy az első közvetlen választásra csak 1979-ben került sor, előtte a tagállamok delegáltjai vehettek részt a parlamenti munkában.
A választott Európai Parlamentnek régóta az Európai Néppárt (EPP) a legerősebb és egyben legbefolyásosabb frakciója. A pártnak jelenleg 42 különböző országból 80 tagpártja van, és 218 képviselője ül a parlamentben. Valamint ez a pártcsalád adja az Európai Unió egyéb intézményeinek aktuális vezetőit is: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke; Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, valamint Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is mind EPP-tagok.
Bár az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács nem jogalkotó szerv (kialakítják az általános politikai irányvonalat, meghozzák a legfontosabb elvi döntéseket, rendezik az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket), uniós erőviszonyokban mégis számít, hány tagja kerül ki egy adott pártcsaládból. A jelenlegi 28 tagjából 8 néppárti politikus – többek között Angela Merkel német kancellár, Sebastian Kurz osztrák kancellár, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.03.14. (XXIII/11)
