A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 1978-as megalapításakor marxista–leninista ideológiai alapokon álló szeparatista szervezetként határozta meg magát, céljaként pedig egy független, emellett társadalmi osztályok nélküli kurd állam létrehozását jelölte meg. Ennek érdekében 1984-ben gerillaháborút kezdett a török kormány ellen. A konfliktus – mely az 1990-es évek közepén volt a legvéresebb – több mint 40 ezer áldozatot követelt. A pártot Törökországon kívül az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tartja nyilván.
Az 1990-es években azonban a szocializmus a PKK-ban is avítt lett, ami az ezredforduló után nyilvánvaló váltást eredményezett a mozgalom irányvonalában. Az önálló kurd állam helyett beérték volna egyszerű autonómiával, amelyben úgynevezett demokratikus konföderalizmust, egy antikapitalista, női egyenjogúságot hangsúlyozó, zöld ideológiákkal átitatott utópiát álmodtak meg.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
2019.11.08 (XXIII/45)
