Barack Obama amerikai és Recep Tayyip Erdoğan török elnök 2015. július 24-én megegyezett az Iszlám Állam elleni közös fellépésről. A köztük létrejött megállapodás értelmében az Egyesült Államok és szövetségesei használatba vehették az incirliki támaszpontot az Iszlám Állam (ISIS) elleni küzdelemre, a török légierő pedig haladéktalanul megkezdte szíriai és iraki hadműveleteit, amelyek azonban elsősorban nem az ISIS-t, hanem a török kormánnyal szemben néhány éve tűzszünetet hirdetett Kurd Munkáspártot (PKK) sújtották. Mindez nemcsak a szíriai polgárháború menetét változtatta meg, de magát Törökországot is káoszba taszította.
Négy évvel később a török és az amerikai elnök közötti újabb telefonbeszélgetés ugyancsak a szíriai polgárháború, és egyben a török–kurd konfliktus eszkalálódásához vezetett. Erdoğan és Donald Trump október 6-án beszéltek telefonon az Eufrátesztől keletre létrehozandó szíriai biztonsági övezetről – közölte az ankarai elnöki hivatal. Amerikai részről azt közölték: Washington nem támogatja, és nem bonyolódik bele a várható török hadműveletekbe Észak-Szíriában.
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »
2019.11.08 (XXIII/45)
