Az Egyesült Államok az 1970-es évek olajválságaira, valamint az 1979-es afganisztáni és iráni eseményekre adott válaszként döntött amellett, hogy aktívan szerepet vállal a közel-keleti konfliktusokban.
Az „olajfegyvert” 1973 őszén vetették be először az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) tagállamai: a jóm kippúri háborút elindító Egyiptom és Szíria iránti szolidaritásból október 17-én bojkottot hirdettek az Izraelt támogató országok ellen, és 70 százalékkal megemelték a szaúdi olaj árát. A második, 1979-es olajválságot elsősorban a termelés hirtelen csökkentése eredményezte, részben az iráni forradalom kitörése miatt. Az arab és a szovjet energia gazdaságoktól való függés következményeként a nyugati országokban takarékossági intézkedéseket vezettek be, és megszokottá váltak a benzinkutaknál hosszan kígyózó kocsisorok.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.11.22 (XXIII/47)
