Mintegy 470 éve fekszik a Gül Baba néven ismertté vált muszlim dervis (szerzetes) holtteste a Rózsadombon fekvő türbében, s körülbelül ugyanennyi ideje vált az épület népszerű zarándokhellyé az iszlám hívei körében. Nem sokkal Buda csellel történő elfoglalása után, Jahjapasazáde Mehmed budai beglerbég adott utasítást arra, hogy építsenek türbét Gül Baba számára, ami igen nagy tisztességnek számított az oszmán világban, hiszen a szultánok mellett csak a legnagyobb rangú katonai és spirituális vezetők számára épülhetett ilyen sírhely. A türbe mellé épült egy derviskolostor is, amelyben a bektasi rend közel hatvan dervise lakott.
A nagy becsben tartott komplexum már a török uralom alatt is nagy zarándokhely lett; a birodalom legtávolabbi zugából is útra kelő vándorokat Budán nemcsak a szentnek tartott Gül Baba koporsója, hanem a kolostorban ingyen koszt is várta. A 16. századi török világutazó, Evlia Cselebi arról számolt be, hogy a türbén belül egy zöld posztóval letakart koporsó nyugodott, amelynek lábrésze Mekka felé nézett, a fejénél pedig egy dervissüveg volt látható. A bektasi dervisek a korabeli összeírások szerint számtalan ingatlant és földterületet birtokoltak a környéken.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
2018. 10.05. (XXII /40)
