A négyévente, mégpedig mindig az elnöki ciklus felénél tartott, ezért „félidős”-nek nevezett választások (midterms) során a 100 szenátori szék harmadáért, és mind a 435 képviselői helyért folyik a verseny. Általában alacsonyabb a részvétel, mint az elnökválasztáson, és a kormányzó párt szinte soha nem számíthat jóra – mindkét házban átlagosan 30 mandátumot veszít egy-egy alkalommal. Ennek egyik oka az érdektelenség, amely nagyjából arányosan nő az elnök győzelmének mértékével, a másik pedig az adminisztráció munkájának bírálata. A republikánusok annak idején éppen a Barack Obama kormányzásával szembeni elégedetlenségnek köszönhetően szereztek többséget mindkét házban. Ennek megfelelően a mostani választásokat a regnáló amerikai elnökről szóló referendumnak tartják.
Húzós két év
Az elnök kapcsolata soha nem volt konfliktusmentes a Kongresszussal (ennek két háza a Szenátus és a Képviselőház), a republikánus többség ellenére sem. Az Alkotmány biztosítja, hogy a kormány törvényhozói és végrehajtói ága blokkolja egymást, így a másik támogatása nélkül mindkettőnek meg van kötve a keze.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2018. 10.31. (XXII /44)
