hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Putyin vallása
Az oroszországi államegyház története

2018. 09. 06.
„Ténylegesen ortodox keresztény, a hite nem formális. Az elnök gyón, részt vesz liturgiában, és érti, mekkora felelőssége van az Úr előtt” – fogalmazott Putyin „gyóntatópapja”. A pravoszláv egyház és az orosz állam viszonya egykor és ma.

Vlagyimir Putyin elnöksége óta Oroszország szerepe némiképp ellentmondásosan, de újra megerősödött a geopolitikában. Vannak, akik az orosz elnökben a nyugati világ erkölcsi romlásának és dekadenciájának ellenpólusát látják, egyesek egyenesen a kereszténység védelmezőjének tartják, mások viszont egy autokrata és korrupt vezetőnek, az egykori KGB ügynökének, aki az oligarchikus kapitalizmust a saját hatalmának a javára fordította. Mindenesetre, amióta Putyin hatalmon van, Oroszországban az a mondás járja, hogy az ország „felállt a térdeiről”. Ezzel párhuzamosan a pravoszláv egyház szerepe újra megerősödött. Az októberi „szocialista forradalom” után üldözött, majd megtűrt vallás a peresztrojkának nevezett rendszerváltozás során egyre többet nyert vissza a forradalom előtti társadalmi befolyásából, noha a vidéki Oroszországban sohasem veszítette el azt teljesen. Tekintsünk végig a hatalom és egyház viszonyán napjainkig.

Szembenállás a Nyugattal

Oroszország geopolitikai szerepe, az ukrán és szír konfliktusban való megjelenése, és az elnök bizonyos erkölcsi kérdésekben kinyilvánított markáns állásfoglalása – gondoljunk például a homoszexualitás kérdésére – éppúgy meghatározó elemei a hivatalos orosz kommunikációnak, mint a klasszikus polgári szabadságjogok megkérdőjelezésének és korlátozásának gyakorlata (szólás-, vallás- és sajtószabadság, gyülekezési jog korlátozása). Önmeghatározásában ezeken kívül az utóbbi évtizedekben felerősödött a kereszténység (pontosabban pravoszláv vallás), és egyre erőteljesebben jelenik meg a Nyugattal való szembenállás, valamint az egyedi, különálló civilizáció hangsúlyozása, melynek lényegi eleme az ortodoxia. Samuel P. Huntington amerikai politikatudós szerint „több kutató is megkülönböztet egy oroszországi központú külön ortodox civilizációt, mely elkülönül a nyugati kereszténységtől egyrészt a bizánci eredet, a kétszáz éves tatár uralom, a bürokratikus zsarnokság alapján; másrészt pedig a reneszánsz, a reformáció, a felvilágosodás és más központi jelentőségű nyugati tapasztalatok korlátozott hatásának következményeként”. Megfigyelhető, hogy a kilencvenes és kétezres évek elején jellemző nyugati közeledés politikájával szemben Putyin második elnöksége óta egyre hangsúlyosabb ez az elkülönülés, sőt szembefordulás. 

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!