Pakisztán az élő példa arra, amikor egy „kétállami megoldás” valójában nem megoldja a problémát, hanem még nagyobbat kreál. (A brit megszállás alóli felszabadulás után, 1947-ben az indiai szubkontinenst felosztották, hogy az ottani muzulmánoknak saját hazájuk legyen. 1971-ben az új állam bengáli nyelvű keleti része – a mai Banglades – India asszisztálásával kivált.) A mesterségesen létrehozott ország gazdasága folyamatosan az összeomlás szélén billeg, kiirthatatlan a korrupció, az állítólagos demokratikus működés mögött valójában egy autokrata elit, a hadsereg irányít, és a terület terrorszervezetek inkubátora is. Ami még ezeknél is aggasztóbb, két, egymással versengő atomhatalom él egymás szomszédságában.
Pakisztán miniszterelnökének lenni nem egy életbiztosítás. Az ország hetven éves történelme alatt 18-an váltották egymást a poszton, és egyikük sem töltötte ki hivatali idejét: egyeseket kivégeztek, másokat meggyilkoltak, a szerencsésebbeket csak leváltották.
Playboyból iszlamista államfő
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »