A z 1970-es években több nyugati országban erőre kaptak az abortusz hozzáférhetővé tételét sürgető mozgalmak, elsősorban a mérföldkőnek számító, 1973-as amerikai Roe kontra Wade ügy döntése nyomán (A per lényege az volt, hogy egy 22 éves texasi lány szerette volna elvetetni nem kívánt gyermekét, amit viszont tiltott az alkotmány. A pert Roe megnyerte, ez máig az abortuszpártiak legnagyobb győzelme). Például Franciaország és Németország is ekkor tette legálissá meghatározott körülmények között a terhesség-megszakítást.
Írországban életpárti aktivisták aggódva figyelték ezeket a fejleményeket, és szerettek volna valami garanciát arra, hogy az abortuszt eleve tiltó törvényekhez ne lehessen hozzányúlni. Így jött az ötlet, hogy bocsássák népszavazásra ezek beemelését az alkotmányba. A javaslatra a szavazók közel 67 százaléka igent mondott, és a magzat élethez való jogát kimondó jogszabály 1983-ban nyolcadik kiegészítésként az alaptörvénybe került.
A tanulság most, a pénteki népszavazás után mégis az, hogy ha a társadalomban zajló szekularizációs folyamatok túlsúlyba kerülnek, azok előbb-utóbb áttörik azokat a gátakat, amelyek az életvédő törvényeket a helyükön tartják.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2018. 06.01. (XXII/22)
