Szovjetunió összeomlása után a Nyugat azt várta, hogy Teng Hsziao-ping gazdasági reformja nemcsak a kapitalizmus, de a demokratikus átalakulás felé mozdítja Kínát. A Kommunista Párt ehelyett még szorosabban ragadta magához a hatalmat, Teng pedig kijelentette, hogy új hidegháború kezdődött Kína és a talpon maradt szuperhatalom, az Egyesült Államok között. Az 1998 júliusában kiadott védelempolitikai fehér könyv már célként fogalmazta meg, hogy „Kínának kell a világot bevezetnie a 21. századba”.
Hogy a gazdasági nyitás nem vonta maga után a várt társadalmi változásokat, nem ellentmondás. A Nyugat egyszerűen figyelmen kívül hagyta, hogy ez a több mint kétezer éves kínai politikai gyakorlat lényegéből fakad.
Évezredes totalitarianizmus
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2018. 04.13. (XXII/15)
