Martin Schulz, az SPD volt elnöke végül mégis sikerrel járt a helyzetmentésben, ugyanis a koalíciós szerződés feltétele az volt, hogy ő lehessen a német külügyminiszter a következő ciklusban. A kulcsfontosságú poszt mellé a szociáldemokratáknak sikerült még behúzni a pénzügyminisztériumot, a munkaerőpiaci posztot, az igazságügyi miniszteri pozíciót, valamint a családügyi és a környezetvédelmi minisztériumot. Ez a siker lehet az ellensúlyozása annak a korábbi ígéretnek, hogy nem kívánnak újra nagykoalíciót létrehozni a CDU/CSU pártunióval, hiszen így sokkal hatékonyabban képviselhetik érdekeiket a kormányban, mint ellenzékből. A párt ifjúsági tagozata ugyan még ellenzi a koalíciós szerződés aláírását, valószínű, hogy a 450 ezres SPD-tagság áldását adja a következő négyéves együttműködésre. A hogyan és miként csak az április 22-i pártgyűlés után derül ki.
Az eddig nyilvánosságra került információk alapján a hamburgi polgármester, Olaf Scholz kaphatja meg a pénzügyminiszteri posztot, aki ezzel a tervek szerint Merkel mellett alkancellárként is funkcionál majd. Martin Schulz már előre kijelentette, nem kíván a továbbiakban a külügyi tárcán kívül más poszton tevékenykedni, így lemond pártvezetői tisztségéről.
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »