Magának a menekültstátusznak nemzetközi gyökerei vannak, melynek egyik központi eleme a már hazánkban is sokat emlegetett genfi egyezmény.
A dokumentumot 1951-ben fogadta el az ENSZ. Az egyezmény meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján valakit menekültnek lehet minősíteni, valamint definiálja, milyen jogvédelem, támogatás és szociális jogok illetik meg. A nemzetközi dokumentum meghatározza a menekültek kötelezettségeit is a befogadó állammal szemben, és leszögezi, hogy bizonyos kategóriákba tartozó személyek – például háborús bűnösök, súlyos bűncselekmények elkövetői – nem kaphatnak menekültstátuszt. Ezek mellett kiemelt figyelmet fordít a kiskorú kérelmezők védelmére, szem előtt tartva a család egységének az elvét.
Ki a menekült?
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2018. 02.09. (XXII/6)
