Múlt heti számunkban beszámoltunk a szíriai bevetésről (Irányváltás. Hetek, 2017. április 13.), ami 180 fokos fordulatot jelentett a térségben: ez volt az első szándékos és közvetlen támadás az Egyesült Államok részéről a szíriai kormányerők ellen azóta, hogy hat évvel ezelőtt a közel-keleti országban polgárháború tört ki. A légibázis ellen bevetett 59 Tomahawk rakéta fordulat volt az elnök szempontjából is, hiszen korábban óva intette Obamát attól, hogy beavatkozzon a kaotikus szíriai konfliktusba.
A döntést Trump azzal indokolta, hogy az egyik legborzalmasabb vegyifegyver, a bénító hatású szaringáz bevetése civilek ellen olyan határvonal átlépését jelentette a szemében, amely után nem maradhatott tétlen.
Érdekesség, hogy a döntésben másvalaki is szerepet játszhatott. „Ivanka három gyermek anyja és van befolyása az elnökre. Biztos vagyok benne, hogy azt mondta: »Figyeljetek, ez valami szörnyű dolog«” – mondta a brit Telegraphnak adott interjúban Eric Trump, aki szerint az elnököt a rettenetes képek nyilvánvalóan motiválták a légicsapás elrendelésében. Ivanka Trump március óta tagja a fehér házi tanácsadó stábnak, férjével, az amerikai külpolitikára talán legnagyobb stratégiai befolyással bíró Jared Kushnerrel együtt. A kormányzati szerepet nem vállaló Eric Trump nyilatkozata inkább azokat a fenntartásokat erősíti meg, melyek szerint az új amerikai elnök eddigi külpolitikai döntései inkább rögtönzések sorozatának tekinthetők, mintsem egy következetes politika megvalósításának. Szíria ügyében felmerül a kérdés, hogy amennyiben Washington kikényszerítené Aszad eltávolítását, ki garantálná a megmaradt szíriai keresztény kisebbség védelmét? Számukra ugyanis az Aszad-ellenes iszlamista felkelők szinte ugyanakkora veszélyt jelentenek, mint az ISIS halálbrigádjai. Trump pedig kizárta azt, hogy amerikai szárazföldi csapatokat küldjön Szíriába.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2017. 04.21. (XXI/16)
