A holland reakció valóban szokatlan a nemzetközi diplomáciában, ennyiben érthető Ankara meglepődése. Ám legalább ilyen szokatlan, hogy az iszlamista török rezsim vezetői az utóbbi években büntetlenül kapcarongynak tekintették az európai demokráciákat, miután (sokáig úgy tűnt, teljes joggal) úgy gondolták, hogy bármit megtehetnek a 2015-ös migrációs krízistől berezelt uniós vezetőkkel. Miközben 2015 óta az ENSZ jelentése szerint kétezer embert gyilkoltak meg a török hatóságok a törökországi kurd felkelőkkel folytatott küzdelem során, az ankarai rezsim vezetői úgy zsarolták az unió vezetőit, mint a legrosszabb hírű külvárosok piti gengszterei.
Szégyen és gyalázat, hogy ezekhez a tűrhetetlen, az Európa alapértékeit fenyegető akciókhoz éveken át asszisztáltak a kontinens vezetői, élükön Angela Merkellel. Az Erdogannal együttműködő európai országok vezetőinek lelkiismeretét sem a törökországi szabadságjogok helyzete, sem a kurdok szenvedése nem ébresztette fel, ám a tavaly nyári puccskísérlet következményei legalább az alapvető életösztönükre hatottak. Nyugat-Európa éveken át gyáván félrenéző vezetői rájöttek: az Erdogan gerjesztette erőszak bármelyik pillanatban lángra lobbanthatja a törökök lakta nyugat-európai városrészeket is, ahol az elnök hívei fizikailag is fenyegetni kezdték az Erdogan-ellenes törököket.
Ráadásul a Brexit-népszavazást és Donald Trump győzelmét követően Hollandiában és Franciaországban is előtérbe kerültek azok az erők, amelyek zéró toleranciát hirdetnek Erdogan iszlamista önkényuralmával szemben. A jobbközép holland kormánypárttal szembeni jobboldali alternatívát képviselő Geert Wilders videoüzenetben fordult a török közvéleményhez, amelyben nem sokat teketóriázott: „Nem vagytok európaiak, és nem is lesztek azok. Törökország és a hozzá hasonló iszlám államok nem tartoznak Európához. Az olyan európai értékek, mint a szabadság, demokrácia és az emberi jogok inkompatibilisek az iszlámmal. Törökország Erdoganra szavazott, erre a veszélyes iszlamistára. Mi nem több, hanem kevesebb iszlámot akarunk. Törökország, maradj távol tőlünk! Nem látunk szívesen.” Nem csoda, ha a Mark Rutte vezette holland kormány nem mert puhának mutatkozni a török kormány által jelentett fenyegetéssel szemben.
2017. 03.17. (XXI/11)
