Szalehi elmondása szerint ez a megállapodás fontos pontja az országok közötti kétoldalú kapcsolatnak. A nukleáris fűtőanyag előállítása az egyik leglényegesebb kérdés az atomenergetikai együttműködésben. „Szükségünk van Oroszország segítségére ezen a területen” – kommentálta Szalehi a több mint két éve tartó tárgyalások eredményét. Február elején Irán bejelentette, hogy 149 tonna dúsítatlan uránra tett szert Oroszországból egy korábbi megállapodás révén. A 2015-ben aláírt egyezmény szerint Iránnak joga van uránt dúsítani 3,5 százalékos szintre és eladni azt a határon túlra. (A fegyverhez használható dúsított uránnak 80 százalékosnak kell lennie.) A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a perzsa állam csupán mintegy 100 kilogramm dúsított uránnal rendelkezik, ami harmada a nemzetközi megállapodásokban megengedett mennyiségnek.
Irán azonban nemcsak Oroszországgal ápol jó kapcsolatot az atomenergetikai együttműködés előmozdítása érdekében. Az elmúlt év végén Hassan Rouhani látogatást tett az Eurázsiai Gazdasági Unió másik jelentős országában, Kazahsztánban. Nemcsak politikai téren működik jól a kétoldalú kapcsolat, hanem számos diplomáciai kérdésben (Irán támogatta Kazahsztán jelöltségét az ENSZ BT nem állandó tagságára) és a gazdasági együttműködés terén is egymásra talált a két muszlim ország, ami kiterjed a nukleáris területre is. Kazahsztán a következő három évben 950 tonna uránércet fog szállítani Iránnak, a RIA Nyovosztyi hírügynökség szerint, mégpedig a következő ütemezésben: az első két évben 650 tonna uránt szállítanak a perzsa országba, majd a harmadik évben érkező 300 tonnányi ércet dúsítás után Kazahsztán visszavásárolja Irántól.
Ali Akhbar Szalehi megjegyezte, hogy az ügylet nemzetközi felügyelettel fog végbemenni (Irán, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország gyámkodásával). A felügyeletet biztosító országok előzetesen jóváhagyták a szállításokat, de Nagy-Britannia később megváltoztatta álláspontját, és még nem mondta ki a végső döntést az ügyben. Egy kazah hírportál egyenesen Nurszultan Nazarbajev kazah elnöknek tulajdonítja az érdemet a nemzetközi felügyelő bizottság hat országa és Irán közötti megállapodásáért, és legközelebbi, megbízható szövetségesének nevezte Iránt. Ennek egyik alapja, hogy Kazahsztán a világ egyik legnagyobb urántartalékával rendelkező ország. A fukusimai atomerőmű-szerencsétlenség után az uránérc ára a nemzetközi kereskedelemben meredeken zuhant, de 2013 második felétől újra emelkedni kezdett. Érthető, hogy a fejlődő országok atomenergia felhasználásához fordulnak, hiszen a megújuló erőforrások használatát túl drágának értékelik; ezért a kazah hírforrások szerint a két állam együttműködésének van jövője, és az atomenergia felhasználásának felfutását várják a fejlődő országokban.
2017. 03.03. (XXI/09)
