hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az utolsó két hónapra készülnek az elnökjelöltek
Hosszú hajrá

2016. 09. 19.
Hagyományosan a Labor Day az elnökválasztási kampány célegyenesének kezdete. Az amerikai május 1-jét szeptember első hétfőjén ünneplik, és országosan munkaszüneti nap. A politológusok úgy tartják, hogy sokan, akik eddig nem követték különösebben a kampányt, most az utolsó két hónapban megszólíthatók, így az esélyek még mindkét fél javára változhatnak.

A finist, úgy tűnik, Donald Trump kezdte jobban, mert a felmérésekben ledolgozta jelentős hátrányát Clintonnal szemben, amit augusztus első felében gyűjtött össze. (Trump: Van-e visszaút? Hetek, 2016. augusztus 12.) A különböző országos közvélemény-kutatások egy része Trump, másik része Clinton vezetését hozza ki, de a különbségek általában hibahatáron belül vannak. A verseny így – ha csak a számokat nézzük – újra ott tart, ahol a nyár elején, a jelölőgyűlések előtt volt.
Pedig voltak olyan hetek augusztus elején, amikor úgy tűnt, hogy Clinton be tudja biztosítani győzelmét, és olyan előnyre tesz szert, hogy – mint ahogyan egy kommentátor megfogalmazta – „nyugodtan felküld­hetik a Nemzetközi Űrállomásra, hogy ott várja ki november 8-át, miközben Trump agyonveri saját magát”. Bármennyire is túlzó ez a vélemény, úgy tűnik, egész kampány­-stratégia épült arra, hogy Clintonnak elég kibekkelnie a választásig hátralévő 8-10 hetet, mert ha szorosabbá is válik a verseny, Trumpnak már nem lesz ideje fordítani. Ezt látszott igazolni, hogy augusztusban Clinton­nak nem voltak nyilvános kampányeseményei (csak zárt körű adománygyűjtő rendezvényeken vett részt), és a sajtóval sem találkozott (a Breitbart jobboldali hírportál számlálója szerint közel 280 napja nem tartott sajtótájékoztatót, csak olyan újságíróknak nyilatkozott, akiket a kampánystáb választott ki).
Szeptember elejére aztán kiderült, hogy ez így biztosan nem fog működni, mert elfogyott a kényelmes, 10 pont körüli előny, így valamit tenni kell a hátralévő két hónapban. A Clinton-kampány lehetőségei azonban korlátozottak, több ok miatt.
1. Az e-mail-ügy eszkalálódása. Korábbi számunkban összefoglaltuk a 2015 tavasza óta tartó vizsgálatok kronológiáját (Levélhullás. Hetek, 2016. augusztus 26.), ez azóta azzal bővült, hogy az FBI nyilvánosságra hozta Hillary Clinton július elején tartott meghallgatásának jegyzőkönyvét. Pontosabban a dokumentum feljegyzésnek minősül, mert nem tartalmazza a három és fél órás meghallgatás teljes szövegét (arról meglepő módon nem készült hangfelvétel), csak a beszélgetés során készült feljegyzések egy részének szerkesztett összefoglalóját. Ez is tartalmazott meglepő újdonságokat, például, hogy a volt külügyminiszter azt állította az FBI munkatársainak, hogy sok részletre egyszerűen nem emlékszik, például arra, hogy kapott-e előzetesen tájékoztatást a külügyi levelezés biztonsági követelményeiről. Clinton azzal érvelt, hogy leveleinek címzettjei „tapasztalt külügyi szakemberek voltak, s így nem volt ok kételkedni az ítélőképességükben, s abban, hogy tudják, hogyan kell a bizalmas információkat kezelni”. De arra sem emlékezett, hogy milyen gyakran használta magánszerverét hivatalos levelezésre. Amikor pedig az FBI nyomozói megkérdezték tőle, hogy vajon mit jelent a „C” jelzés a levelek mellett (Classified, azaz magyarul bizalmas), vagyis jelenti-e ez a titkosítás mértékét, akkor Clinton erre is azt válaszolta, hogy nem tudja, és találgatásokba bocsátkozott. „Talán ábécésorrendben így jelölték meg a leveleket” – mondta. Majd hozzátette: ő maga sosem fordított figyelmet arra, hogy egy-egy információ milyen mértékben számít bizalmasnak.

A feljegyzés politikai szempontból azért lehet károsabb Clinton számára, mint az e-mail-botrány eddigi kiszivárogtatásai, mert a közvélemény most nem több tíz­ezer e-mailből csepegtetett információkkal találkozik (amelyekre azt lehet mondani, hogy tendenciózusan lettek kiválogatva), hanem egy hivatalos, de érthető nyelven megfogalmazott feljegyzéssel, ami nem vet jó fényt Clinton ítélőképességére és szavahihetőségére. Több civil szervezet is közérdekű adatigényléssel élt azért, hogy nyilvánosságra kerüljön a teljes Clinton-levelezés, így a téma a választásokig mindenképpen napirenden marad, és Trump a vitákban is felhasználhatja.
2. A Clinton Alapítvány vitatott támogatói. Az AP összeállításából kiderült, hogy Hillary Clinton külügyminiszterként nem hivatalos, tehát nem kormányzati tisztviselőkkel, illetve külföldi diplomatákkal folytatott találkozóinak több mint felén a Clinton Alapítvány támogatóit fogadta. A hírügynökség 154 ilyen jellegű találkozóból és telefonhívásból nyolcvanöt olyat talált, amikor a külügyminiszter a Clinton Alapítvány támogatóit fogadta. A nyolcvanöt személy összesen 156 millió dollárt adott a Clinton Alapítványnak, köztük húsz olyan is van, akik egymillió dollár fölötti összeget adakoztak, például a terrorizmussal gyanúsított személyek listáján szereplő nigériai milliárdos, Gilbert Chagoury, aki a Hezbollah terrorszervezetet is támogatta. Trump szerint a Clinton vezette külügy egyszerűen kiárusította az ország diplomáciai kapcsolatait, amivel kárt okozott az Egyesült Államok stratégiai érdekeinek és biztonságának. Várhatóan ez a téma sem fog kifulladni november 8-a előtt.
3. Clinton egészsége. A demokrata elnökjelölt számára rosszul jött, hogy a hosszú hallgatás utáni első szereplését köhögőroham zavarta meg. Clinton megpróbálta elütni a kellemetlen közjátékot (négy percen át szinte meg sem tudott szólalni) azzal, hogy „allergiás Trumpra”. Ugyanez megismétlődött néhány órával később a repülőgépen, amikor a vele utazó újságírók kérdéseire kezdett válaszolni. Orvosa három évvel ezelőtti nyilatkozata szerint Clinton kiváló egészségnek örvend, de a külső jelek (a krónikus köhögés mellett rövid ideig tartó emlékezetkiesés és szédülés is többször előfordult Clinton nyilvános fellépésein, és előkerültek felvételek arról, hogy csak segítséggel tud felmenni a lépcsőn, vagy beszállni az autóba) nem erre utalnak. A demokrata jelölt szerint az egészségével kapcsolatos találgatások az „alt-jobb konspirációs elméletei”, de a közvélemény többsége szerint független orvosoknak kellene megvizsgálni Clintont és Trumpot egyaránt.
A következő nagy megmérettetés Clinton és Trump számára a televíziós viták lesznek, amelyek közül az elsőt szeptember 26-án tartják.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!