hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nemzetközi hálózatát építi az Iszlám Állam
Nincs megállás

2015. 12. 21.
Nem gyengül az Iszlám Állam – szakértők szerint ez a következtetés vonható le az elmúlt hónapok véres merényleteiből. Bár a dzsihádista szervezet fel­számolása érdekében több ország nagyobb erőfeszítéseket tesz, tavalyhoz képest kétszer annyi külföldi harcost tudtak toborozni. Hatékonyan terjesz­kednek több kontinensen: az ENSZ nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy Líbia az Iszlám Állam egyik kulcsfontosságú központja lett, de meglepő módon Afganisztánban is megvetették a lábukat.

Az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció 2014 szeptembere óta bombázza Szíriában is az Iszlám Állam állásait, de átütő eredményt továbbra sem tud felmutatni. Bár a dzsihádistákat érték katonai vereségek Szíriában és Irak északkeleti részén – a kurdok például felszabadították Szindzsárt –, mégsem látható jele annak, hogy meggyengültek volna. Még egy friss, a Fehér Ház megrendelésére készült hírszerzési jelentésből is az derül ki, hogy a nemzetközi fellépés ellenére a terrorcsoport hatékonyan toboroz tagokat és szövetségeseket.
Ezt támasztják alá a Soufan Csoport által a napokban nyilvánosságra hozott adatok is. Ezek szerint Irakban és Szíriában tavaly óta megduplázódott a külföldi dzsihádisták száma. Becslések szerint 86 országból 27-31 ezer harcos utazott az előbb említett országokba, hogy „szent háborút” folytasson. Többségük a Közel-Keletről, illetve a Magreb országokból érkezett, de szép számmal jönnek más helyekről is: Európából mintegy 5000, az egykori szovjet tagköztársaságokból pedig 4700 iszlamista csatlakozhatott az Iszlám Államhoz. A tanulmány azt is kiemeli, hogy körülbelül 20-30 százalékuk vissza is tért szülőföldjére, ami óriási biztonsági kockázatokkal jár, ahogy ezt az elmúlt időszak véres eseményeiből is láthattuk.
A dzsihádista szervezet olyannyira nem sikerült megfékezni, hogy nemzetközi hálózatának kiépítésére is marad energiája. Ráadásul úgy tűnik, találtak egy helyet, amely bázisként szolgálhat akkor is, ha esetleg rosszabbra fordulna a helyzetük Szíriában vagy Irakban. Ahogy arról a brit The Guardian beszámolt, az ENSZ szankciókat felügyelő csoportja nemrég arra figyelmeztetett, hogy a káoszba süllyedt Líbia fontos központjává vált az Iszlám Államnak. Az észak-afrikai országból sokan csatlakoztak a dzsihádistákhoz: az ENSZ jelentése szerint körülbelül 3500 líbiai ment Szíriába és Irakba harcolni. Aktívan kivették részüket a hódításokból: többségük az al-Battar Brigade nevű „különleges alakulatban” harcolt, amely öngyilkos merényleteiről, valamint vérengzéseiről volt hírhedt. A több száz fős „kommandóhoz” más külföldiek, köztük belgák, franciák és tunéziaiak is csatlakoztak. Becslések szerint a líbiaiak közül nyolcszázan már haza is tértek, hogy inkább a helyi szervezet oldalán folytassák a fegyveres küzdelmet a kalifátusért.
Az Iszlám Állam azt követően tudta befészkelni magát az észak-afrikai országba, hogy tavaly nyáron a választásokat követően polgárháborús állapotok alakultak ki. Az iszlamista fegyveresek szövetségéből álló Líbiai Hajnal ugyanis elfoglalta Tripolit, a megválasztott kormány pedig az ország keleti részére menekült. A káoszt kihasználva, az Iszlám Állam a tengerparti Dernában vetette meg a lábát, majd egy még nagyobb zsákmányra is szert tett: Szirtre. Ezzel pedig repülőtérhez, kikötőhöz és olajhoz is tudott jutni. Azok a szerencsések, akik el tudtak menekülni a városból, szörnyű kegyetlenkedésekről számolnak be: az aposztáziával vagy kémkedéssel vádolt embereket például keresztre feszítik vagy lámpákon akasztják fel: az élet ugyanolyan, mint a szíriai Rakkában. Ráadásul a Farsz félhivatalos iráni hírügynökség azt állítja, Szirtben talált menedéket a légicsapások elől a dzsihádista szervezet rettegett vezetője, Abu Bakr al-Baghdadi is. Baghdadi állítólag Törökországból utazott Líbiába, ahol kórházban kezelték sérülései miatt, amelyeket akkor szerzett, amikor az iraki légierő az őt szállító konvojt bombázta októberben. Az iráni hírügynökség állítása szerint Törökországon való átszállításában a CIA is közreműködött.
Az iszlamisták líbiai terjeszkedése miatt már többen meghúzták a vészharangot ebben az évben. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini a nyáron azt mondta: „Líbiában megvan a tökételes keverék a robbanáshoz, és ha ez robbanni fog, akkor Európa kapuiban fog robbanni.” Jean-Yves Le Drian francia hadügyminiszter pedig rendszeresen figyelmeztetett arra, hogy Líbia az Iszlám Állam melegágyává vált, ahonnan a terrorista- és fegyverellátást biztosítják a szövetséges csoportoknak Algériában és Maliban, valamint a Boko Haramnak Nigériában. Nyáron Európa még abban reménykedett, hogy az ENSZ közvetítésével sikerül egy egységes líbiai kormányt felállítani, amely hatékonyan veheti fel a harcot a dzsihádistákkal szemben. De októberben ezek az erőfeszítések is kudarcba fulladtak. Az még kérdéses, mi lesz a Nyugat lépése a küszöbön álló fenyegetéssel szemben, egyelőre több ország is megerősítette a katonai készültséget Líbia határainál.
Az Iszlám Állam Ázsiáról sem mondott le, újabban Afganisztánban tesz szert egyre nagyobb befolyásra. A The Times helyszíni riportjából kiderül, hogy a főként pakisztániakból álló helyi „szárny” Afganisztán keleti részén hajtott ellenőrzése alá jelentős területeket, amelyeken ugyanolyan borzalmakat követ el, mint Szíriában vagy Irakban. A dzsihádisták ott is rendkívül aktívak a toborzásban, és név nélkül nyilatkozó diplomaták a brit lapnak arról is beszámoltak, hogy több pénzzel rendelkeznek, mint a tálibok, akikkel egyébként harcba is keveredtek és le is győzték őket.

Homsz Aszad kezében

Visszafoglalták az iraki kormányerők Ramádi városának egyik fontos körzetét az Iszlám Államtól. A hadsereg és a velük szövetséges milíciák már hónapok óta készülnek a Ramádi elleni offenzívára. A város májusban került a dzsihádisták kezére. Múlt hónapban az iraki hadseregnek sikerült már bekerítenie a várost, amivel elvágták őket a bázisaiktól. Most Ramádi központja a cél, becslések szerint 600 és 1000 közötti számú fegyveres lehet a városban. Közben Szaúd-Arábiában tárgyalnak a szíriai ellenzéki csoportok, először a 2011-es polgárháború kitörése óta. Céljuk, hogy Bassár el-Aszad eltávolításának érdekében közös álláspontra jussanak. A tárgyalások kimenetele azonban kétséges, mivel több prominens aktivista és a legfontosabb kurd erők sem vesznek részt rajta.
Nem hívták meg azt a kurd hatóságot, amely Szíria északi részén több területet is az ellenőrzése alatt tart – a lázadók ugyanis nem bíznak meg a kurd milíciában, mondván, hogy az együttműködik Damaszkusszal. Bár az Iszlám Államot, az al-Nuszra Frontot, valamint az al-Kaida szíriai ágát kizárták a találkozóról, több olyan frakció is részt vehet, akiket a Nyugat szélsőségesnek tart. A meghívottak között van például az az Ahrar al-Sham nevű csoport, amelynek alapítói az al-Kaidával álltak kapcsolatban és az al-Nuszra Front oldalán harcolt. Elemzők ezért nem várnak túl sok eredményt a találkozótól, mivel azok szerintük inkább a szaúdiak és a törökök érdekeit és elképzeléseit szolgálják. Szíriában mindeközben az ENSZ közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodás értelmében a felkelők megkezdték a kivonulást Homszból, aminek következtében a város teljes egészében Bassár el-Aszad erőinek kezére kerül. A fegyverek elcsitulásával egy év után most először tudtak élelmiszersegélyeket bejuttatni Homszba, amely egykor a „felkelés fővárosa” volt.

Kivégzés Jemenben

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!