Szaúd-Arábia az iszlám ultrakonzervatív vahabita irányzatát követi, és a dzsihádizmus nemzetközi terjedésének egyik fő szponzora. A berlini szaúd-arábiai nagykövetség közleménye szerint ugyanakkor a monarchia ellenérdekelt a fiatalok radikalizálódásában. A közlemény utalt arra a korábbi szaúdi nyilatkozatra, melyben kifejtették, hogy nem kívánnak kétszáz mecsetet felépíteni Németországban. Közölték továbbá, hogy részt vesznek az Iszlám Állam elleni fellépésben is. „Csakúgy, mint Németország, mi is tagja vagyunk az Iszlám Állam elleni koalíciónak, és egymás mellett harcolunk a terror ellen” – áll a közleményben. Noha a szaúdiak hazájukban letörik a dzsihádizmust és igyekeznek elzárni a pénzügyi csatornáikat is, mind az Iszlám Állam, mind az al-Kaida a szalafita extrémizmus egyik ágából fejlődött ki, amely a vahabita gyökerekből származik. Németországot éppen ez a szalafizmus aggasztja: a német titkosszolgálat jelentése szerint az utóbbi két évben 5500-ról 7900 környékére emelkedett a szalafiták száma. A demokratikus berendezkedést elutasító, saría törvény alapján működő állam kiépítésére törekvő irányzat támogatói közül kerülnek ki azok a terrorturisták is, akik Szíriába mennek harcolni az Iszlám Állam oldalán.
Sigmar Gabriel mindemellett a Bild am Sonntagnak adott interjúban elmondta, hogy a radikális iszlamizmus nem kevésbé veszélyes, mint a jobboldali radikalizmus. Azonnal lépni kell, ha ilyen közösségekben erőszakra szólítanak fel, és gyűlöletet szítanak, és pontosan ugyanazt a mércét kell alkalmazni, mint az erőszakos cselekményeket elkövető jobboldali radikálisoknál. A politikus mindemellett utalt arra is, hogy a szíriai konfliktust nem lehet katonai erővel lezárni, szükség lenne a harcoló felek, vagyis a felkelők, Aszad és a kurdok közötti párbeszéd elősegítésére. A helyi erőket kellene az Iszlám Állammal szemben összekovácsolni, ezáltal megakadályozni annak terjeszkedését. A német politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az oroszokat sem lehet kihagyni a térség problémáinak kezeléséből: véget kell vetni a „jégkorszaknak” a Moszkvával folytatott viszonyban. A minszki megállapodásokat ugyan számon kell kérni, de a G8-ból történt kizárással nem ért egyet.
2015. 12. 11. (XIX/50)
