A képviselőházhoz fordult a román korrupcióellenes ügyészség a miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztése érdekében. Victor Pontát ügyvédi tevékenysége mellett kormányfői minőségében is vád érte: három rendbeli érdekkonfliktussal is gyanúsítják, amiből egy folytatólagosan elkövetett.
A képviselőház végül elutasította az államügyész kérését, és a miniszterelnök sem mondott le – még Klaus Iohannis államfő kérésére sem. Politikai elemzők szerint az eddig a színfalak mögött, de most már nyílt színen zajló gyilkos politikai küzdelem akár az egész román politikai elitet magával ránthatja.
Az ügyészség közleménye szerint megalapozott a gyanú, hogy a Sova és Társai ügyvédi irodától Ponta még ügyvédként el nem végzett munkák után jutott jelentős összegekhez, később pedig kormányfőként viszonozta Dan Sova korábbi szívességeit. Sova és Ponta üzleti kapcsolatára pontosan azon a napon derült fény, amikor a PNL bizalmatlansági indítványt nyújtott be Ponta kormányával szemben.
Az események időzítése „nagyon kelet-európai” gondolkodásmódot takar, véli Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró, aki szerint éppen ezzel a lépéssel bizonyította a DNA, hogy bármire képes jelenlegi jogköre megtartásáért. A Ponta-kabinet ugyanis éppen egy olyan törvényjavaslat beterjesztésén dolgozik, amely erősen visszametszené és alkotmányosabb keretek közé szorítaná az ügyészség ténykedését. A Sova-ügy egyes szereplői hónapok óta vizsgálati fogságban vannak, az ügyészség bármikor meggyanúsíthatta volna a miniszterelnököt, hiszen a bulvársajtó hónapokkal ezelőtt megszellőztette Ponta érintettségét – hívja fel a figyelmet Ferenczi. Azonban a kormányfő elleni vád időzítése és a szinte azonnali, Ponta lemondását sürgető államfői nyilatkozat tovább erősítette a Iohannis elnök és a DNA vezetője, Laura Codrut Kövesdi közötti együttműködésről szóló, egyébként is terjedő összeesküvés-elméleteket. Az elnökválasztási kampányban ez a téma többször előkerült azzal „alátámasztva”, hogy mindkét vezető Nagyszebenből származik, és kedvenc sportjukat, a kosárlabdát is együtt űzték, de Iohannis – a végeredmény alapján eddig hitelt érdemlően – cáfolta az erről szóló pletykákat.
A gyanú
Mindenesetre a DNA ügyészei konkrétan is kiteregették Ponta érintettségét: a Sova és Társai szerződéseit vizsgálva rávilágítottak a Sova-féle ügyvédi iroda és Victor Ponta ügyvédi irodája közötti, határozatlan időre szóló egyezményre, melynek értelmében a két fél együttműködik büntetőjogi, illetve üzleti büntetőjogi ügyekben. Az egyezményben az is szerepelt, hogy Ponta havi 2000 eurós honoráriumban részesül, majd ezt az összeget 2008 áprilisában 3000 euróra emelték. Az egyezményt 2008 decemberében felbontották, amikor Ponta miniszter lett.
Az együttműködés során végzett állítólagos munkájáért Ponta 2007 októbere és 2008 decembere között összesen 181 440 lej értékben 17 számlát állított ki. Az ügyészek szerint ezekre az összegekre Ponta nem lett volna jogosult, ugyanis semmiféle tevékenységet nem végzett, amely indokolta volna az összegek kifizetését. A gyanú szerint később, egy 2011-es pénzügyi ellenőrzés apropóján Sova és Ponta megegyeztek abban, hogy elkészítenek egy tevékenységi jelentést Pontának a tizenhat hónap alatt végzett állítólagos szolgáltatásairól. Mivel Ponta bűnügyekre szakosodott ügyvéd, úgy döntöttek, hogy a Sova-iroda bűnvádi perekben érintett kliensei ügyében nyújt tanácsadást. Az ügyészség szerint 16 hamis okiratot állítottak ki a 2007 szeptembere és 2008 decembere közötti időszakban nyújtott tanácsadásról.
Az ügyészek szerint Ponta a Sova irodájában dolgozó ügyvédek tevékenységi beszámolóit vette alapul, amikor „copy-paste” módszerrel készítette el a 16 jelentést. Az illető ügyvédek vallomásukban azt állították, hogy soha nem dolgoztak együtt Victor Pontával. A DNA közleménye megerősíti, hogy Ponta nem fejtett ki olyan tevékenységet, amely a jelentésben szerepel. Az ügyészség információi szerint Ponta a Sova irodájától kapott pénzt két bukaresti luxusapartman megvásárlására fordította.
A vád szerint Ponta Románia miniszterelnökeként 2012 augusztusában kinevezte Dan Sovát a parlamenttel való kapcsolattartással megbízott tárca nélküli miniszternek, 2012 decemberében pedig az állami infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszternek tette meg. 2014 februárjában újabb miniszteri megbízatást adott neki, a szállítási tárcát bízta rá. Mindezt azok után, hogy múltbéli együttműködésük során 250 ezer lejt és ingyenes autóhasználatot kapott Sovától.
2015. 06. 12. (XIX/24)
