Libanon nemcsak a menedékkérők oktatásának és egészségügyi ellátásának feladatát képtelen kezelni, hanem a teljes infrastruktúra is a teljesítőképesség határán van. A Szeretetszolgálat önkéntese, Lukács Csaba elmondta: áramkimaradások is jelzik, hogy az energiaellátás nem képes megbirkózni az igénybevétellel, fogytán az ivóvíz és az élelem. Szenczy Sándor elmondása szerint a menekültek egy része keresztény, akik hitük miatt voltak kénytelenek elhagyni hazájukat: az apákat, férfiakat az iszlamista terroristák kivégzik – sőt, előfordul, hogy teljes családokat mészárolnak le, mert nem tagadják meg keresztény hitüket. Ugyanakkor muzulmánok is nagy számban menekülnek Szíriából és Irakból.
A zahléi baptista közösség az üldözöttek vallási hovatartozásától függetlenül mindenkinek igyekszik segíteni – nem térítés a céljuk –, ugyanakkor érdekes történetekről számolnak be. A muzulmán menekültek közül sokan keresztény hitre térnek, és a bibliai időket idéző csodákról számolnak be. A muszlimok nagy része félve veszi fel a kereszténységet, hiszen tartanak családtagjaik haragjától, de a lelkész elmondása szerint mintegy százezerre tehető a keresztény hitre tértek száma. Sokan titokban látogatják az istentiszteleteket és merítkeznek be. Ha azonban egy sejk, egy családfő keresztény hitre tér, akkor gyakran egész törzse követi őt, és az apostolok korát idéző megtapasztalásokról számolnak be. Sokan közülük hálásak, hogy menekültként élnek, így volt lehetőségük kereszténnyé válni.
A menekültek másik része – napjaink mártírjai – azok a keresztények, akiket hitük miatt üldöznek. A Szeretetszolgálat munkatársai beszélgettek egy négygyermekes anyával, aki három másik családdal osztozik egy befejezetlen bérleményen. A nő elmondta, hogy férjét az iszlamista fegyveresek azért gyilkolták meg, mert nem tért át a muzulmán hitre. A férfi fejére csuklyát húztak és lelőtték, majd testét a szántóföldön elásták. Felesége a rokonaival együtt megkereste, majd a testet kiásták és eltemették.
2014. 10. 31. (XVIII/44)
