Jócskán leapadt II. Erzsébet bankszámlája: abból a 31 millióból, amit 2012-13-ra kapott önmaga és udvartartása ellátására, ingatlanjainak karbantartására, valamint a hivatalos programokra, már „csak” 1 millió maradt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy koldus lett a királynőből, de a brit Nemzeti Számvevő Hivatal (NAO) szerint az összegből nem biztos, hogy fedezni lehet a váratlanul felmerülő költségeket – nem tudnák például kifizetni, ha beomlana a Buckingham-palota teteje. A kormánytól független NAO – amely most először vizsgálta a királynő, mint államfő teljes körű finanszírozását – ezért 22 százalékos emelést javasolt 2014-15-re, vagyis jövő év elején 37,9 millió fontot, átszámítva 12,9 milliárd forintot kaphat az uralkodó.
A NAO jelentésében úgy igyekszik tálalni a fizetésemelést, hogy közben azt ecseteli, milyen „jelentős csökkentések” történtek az elmúlt húsz évben a monarchia költségvetésében. Míg 1991-92-ben reálértéken 72,6 millió fontból gazdálkodhatott a királynő, addig az elmúlt két évtizedben a hivatal szerint az uralkodó család hivatalos bel- és külföldi utazásaira biztosított összegek reálértéken 76 százalékkal csökkentek, a királyi paloták, köztük a Buckingham-palota és a Windsori kastély fenntartására pedig 60 százalékkal kevesebb jutott. Szerintük mindez ahhoz vezetett, hogy a használt királyi kastélyok 39 százaléka nem megfelelő állapotban van. A Buckingham-palota államfők fogadására használt szobáit például 60 éve nem újították fel.
A NAO friss tanulmánya arra is kitér, hogy az udvar is tett erőfeszítéseket a befolyó összegek növelésére, például ingatlanjait bérbe adta kereskedelmi eseményekre. Ami a kiadásokat illeti: II. Erzsébet megtakarításokat is igyekezett eszközölni. Az elmúlt hat évben a királynőnek évente több mint 300 hivatalos programja volt, az uralkodó család többi tagja pedig összesen 3 ezer hivatalos úton vett részt. Tavaly az utazások költségei már „csupán” 4 és fél millió fontra rúgtak, ami tíz év alatt 30 százalékos csökkenést mutat, mivel a magánrepülőgépek helyett menetrend szerinti járatokat használnak. Kevesebbet utaztak a méregdrága királyi vonaton is, sőt felmerült, hogy azt ki is vonják a forgalomból. Befagyasztották a monarchia működését biztosító 436 fős személyzet fizetését is, amely évente 29,5 millió fontba kerül.
A monarchia pénzügyeit a közelmúltban reformálták meg olyan mértékben, amilyenre 250 év óta nem volt példa. Tavalyig a finanszírozás egy bonyolult rendszeren keresztül zajlott: évente egy fix összeget, valamint kormányzati juttatásokat kapott az udvar. Az idei évtől azonban kizárólag a Sovereign Grant áll a rendelkezésükre, amely az uralkodó személyi kiadásainak finanszírozására létrehozott állami apanázs. Ezt pedig a Crown Estate (a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő, becslések szerint 8,1 milliárd font összértékű portfóliót felügyelő holding) bevételeiből biztosítják, nem pedig az államkasszából. A Crown Estate egyébként 253 millió fontos rekordbevételt könyvelhetett el tavaly.
A királyi család népszerűsége az utóbbi években töretlen, amihez jelentősen hozzájárultak olyan nagyszabású események, mint Vilmos herceg esküvője, II. Erzsébet gyémántjubileumi ünnepségei, majd a legifjabb trónörökös megszületése. Egy július végén készült felmérésből egyértelmű, hogy a britek továbbra is ragaszkodnak a monarchiához, és hogy ebben a században nem lehet arra számítani, hogy eltörlik a királyság intézményét. A megkérdezettek háromnegyede véli úgy, hogy György herceg egy nap király lesz, kétharmaduk szerint pedig országuknak előnyösebb a monarchia. Még a fiatalok körében is döntő többségben vannak a királyi család támogatói, közöttük Vilmos herceg és Katalin hercegné a legnépszerűbb.
A királyi családdal szemben támasztott egyetlen kifogást az udvartartás költségei jelentik. A közvélemény erősen megosztott abban, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben megéri-e ennyi pénzt költeni a monarchiára. Főleg a 18-24 éves korcsoportban magas azoknak az aránya (56 százalék), akik úgy vélik, hogy nem térülnek meg a királyi családra kiadott összegek. Az emberek ellenérzései amiatt is jogosak, mert a nyilvánosságra hozott adatokhoz képest a valós költségek jóval magasabbak lehetnek, mivel nem tartalmazzák a királyi család biztonságára fordított összegeket. A mostani emelést a köztársaságpártiak egyenesen erkölcstelennek tartják, mondván, hogy miközben minden közintézménynél komoly megszorítások vannak, addig az államfő milliókat zsebelhet be a közpénzből.
Sovány vigasz a briteknek, hogy a pénzügyeiket illetően a legátláthatóbbak közé tartozó Windsorok nem a legnagyobb költségű uralkodócsalád Európában: többe kerül a norvég és a holland udvar is. De meglepő módon nem király vagy királynő Európa legdrágább államfője: Franciaország szocialista elnöke, François Hollande háromszor többe kerül annál, mint amennyit a britek fizetnek II. Erzsébetnek. Egy tanulmány szerint a francia elnökség intézménye, köztük az Élysée-palota fenntartása 91 millió fontot tesz ki.
2013. 10. 18. (XVII/42)
