Putyin elnök a gazdaságélénkítés „unortodox” módjára azt követően szánta rá magát, hogy az orosz növekedés az első negyedévben a korábban vártnál jobban lelassult, elsősorban a szénhidrogének világpiaci árának stagnálása miatt. Az orosz elnök ezért amnesztiát hirdetett a gazdasági visszaélésekkel megvádolt fehérgalléros bűnözők egy részének. Mielőtt azt gondolnánk, hogy ez a legismertebb orosz elítéltet, Mihail Hodorkovszkijt is érintheti, megnyugtatásul közöljük, hogy a gondosan kialakított jogszabályok értelmében ő még véletlenül sem kerülhet be az amnesztiában részesülők körébe.
Oroszországban gazdasági bűncselekmény vádjával börtönbe kerülni viszonylag egyszerű. Gyakran használt módszere ez a hatalomnak politikai riválisok eltüntetésére – aki pedig kellőképpen befolyásos vállalkozónak jelent konkurenciát, már kezdhet is álmatlanul forgolódni éjszakánként. Putyin tizenkét éve tartó elnöki-miniszterelnöki hatalma alatt gazdasági bűncselekmények miatt aránytalanul nagy mértékű büntetéseket szabtak ki. 2010-ben az ügyészség adatai szerint az orosz rendőrség több mint 276 ezer ügyben nyomozott csalás, sikkasztás és hasonló bűncselekmények miatt – ez meghaladja a lopások, rablások számát.
A legtöbb üzlet nem éli túl tulajdonosa hosszas távollétét – így Hodorkovszkij cége, a Jukosz, az ország volt vezető olajvállalata sem, amely 140 milliárd dollárosra becsült korábbi értéke ellenére is csődbe ment.
A Transparency International oroszországi igazgatója, Jelena Panfilova a korrupció mértékéről elmondta, hogy míg Kínában, Mexikóban az állami szervek alkalmazottai abból húznak hasznot, ha egy gazdasági társaság védelmi pénz fejében prosperál, és „visszaoszt” számukra, az orosz rendőrök abból profitálnak, ha egy cégnek a riválisát ellehetetlenítik, és ennek árát a konkurens hajlandó is megfizetni. Tanulságos példája ennek az egyik amnesztiával szabadult üzletember esete: Ruszlan Tyelkov a teljes vagyonát bútorszövet-nagykereskedésébe fektette. 2010-ben 23 ezer méternyi, Oroszországban rendkívül divatosnak számító leopárdmintás anyagot vásárolt Kínából, amelyet kárpitként bútorgyáraknak kívánt továbbértékesíteni.
A rendőrség egy razzia során az egészet lefoglalta, és a konkurens cég raktárában helyezte el megőrzésre. Miután Tyelkovot letartóztatták, az anyagot kiárusították, a harminckét éves üzletember pedig egy évet töltött vizsgálati fogságban szerzői jogok megsértése miatt.
A kereskedő először tréfának gondolta az ellene felhozott vádat, meg is kérdezte a rendőrt: „Ki is rendelkezik a mintára vonatkozó jogokkal, talán egy leopárd?” Az üzletember később kiderítette, hogy a rendőrség a konkurense érdekeit szolgálta, akinek célja az áru megszerzése és az ő üzletének tönkretétele volt.
A lassan fél éve futó amnesztia-program olyan gazdasági bűncselekmények miatt elítéltekre terjed ki, akik sikkasztás, hitellel kapcsolatos csalás miatt ülnek – további feltétel az egyetlen vétség miatti jogerős ítélet. Eddig 13 elítélt szabadult Borisz Tyitov, a vállalkozók érdekképviselete vezetőjének munkája mellett, aki elkötelezett a program minél hatékonyabb végrehajtása mellett.
2013. 08. 16. (XVII/33)
