Visszafelé sülnek el az eurózóna gazdaságait segítendő pénzinjekciók és reformkísérletek. Az euró-zóna tagállamai – Németország kivételével – egyre több adósságot halmoznak fel, az átlagos adósságszint elérte a zóna össztermékének 92 százalékát – ez egy évvel ezelőtt 88 százalékon állt. Különösen kivette ebből a növekedésből a részét Görögország, ahol a tavaly júniusi 136 százalék helyett már március végén a GDP 160 százaléka volt az államadósság. Érkeztek pénzek az uniótól, a Nemzetközi Valutaalapból is, viszont a szakértők szerint a terv, hogy 2020-ra 120 százalékra csökkentsék az adósságot, illúzió csupán. Természetesen a német gazdaság teljesítménye ismét javult, nekik sikerült 0,7 százalékkal mérsékelni az adósságukat.
A görögöknél a reformok hatása is igen lassan jelentkezik a mutatókban. Ha nem lennének európai szinten a legjobban eladósodva, akár még optimizmusra is okot adhat, hogy a költségvetési hiányt 12,5 milliárd euróról 5 milliárd euróra sikerült csökkenteni, főként a megszorításokkal.
Múlt hét szerdán is egy ilyen bejelentésre került sor, a görög kormány több ezer közigazgatási alkalmazottat bocsátott el állásából, hogy ezzel is csökkenjenek az állami kiadások. Jövő év végéig 15 ezer közalkalmazott kerül ki a rendszerből, ám az érintettek teljes köre egyelőre nem ismert. Michalis Tamilos kormánypárti politikus a Spiegel Online tudósítójának elmondta: az ilyen törvények elfogadása igazából már rutinszerűen történik, ugyanakkor „mi csak eldöntjük, de nem valósítjuk meg a dolgokat”. A mostani reform is, a legtöbb eddigi döntéshez hasonlóan, a legszegényebb rétegeket sújtja. Szerdán este a tüntetések ellenére a parlament mindössze két ellenszavazattal fogadta el a törvényt az elbocsátásokról.
Talán véletlen, talán nem, hogy a bejelentés másnapján Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter Athénba látogatott, ahol az intézkedések sikerét kívánta méltatni, és bejelentette, hogy Németország 100 millió euróval támogatja egy görög fejlesztési bank alapítását, amely a német Újjáépítési Bank (KfW) mintájára a vállalkozási szektor támogatásával igyekszik majd építeni a gazdaságot. A görög médiában felröppentek viszont olyan hírek, hogy a látogatás zsarolási eszköz volt a németek kezében, azzal fenyegették ugyanis a görög kormányt, hogy ha nem kerül sor a létszámleépítésre az állami szférában, elmaradhat a nagy jelentőségű bejelentés. A német fél ugyan cáfolta ezt a hírt, ám a látogatás időpontja ennek ellenére is érdekes.
A látogatás során szó esett arról is, hogy a görögök adósságának egy részét talán elengedhetné az unió. Schäuble ezekre a kérdésekre igen fagyosan annyit válaszolt: „Kérem Önöket, ne beszéljenek tovább adósságelengedésről, ez ugyanis árt Önöknek. Azt javaslom, ne kérdezzenek tovább, hanem ültessék gyakorlatba azt, amiben már megállapodtunk – minden egyéb igen veszélyes lehet.” Pedig még a német média szerint is jobb lenne, ha az immár öt éve visszaesésben lévő görög gazdaság fellendítését az adósságok egy részének elengedésével támogatnák, és azt vetik Schäuble szemére, hogy az eddigi ütemterv szinte egyetlen pontja sem hozta meg a várt eredményeket. Sőt, egyesek szerint Merkelék azért nem vágnak bele egy kockázatosabb, akár a német gazdaság számára is újabb kiadásokat jelentő programba, mert a 2014-es választásokon a görög kérdés is súlyosan eshet a latba.
A német–görög kereskedelmi kamara elnöke is méltatta az új fejlesztési bank létrehozását: „Németország nem halakat küld Görögországnak, hanem megtanítja a halászatra”, ám a görög gazdaság állapota és a folyamatos demonstrációk arra utalnak, hogy egyelőre a beteg még az intenzív osztályon fekszik, ahol az életéért küzdenek, így korai még újra járni tanítani.
2013. 07. 26. (XVII/30)
