„Büszkén” parádéztak a melegek az elmúlt hétvégén, miután több európai országban sikereket könyvelhettek el célkitűzéseik megvalósításában. Londonban az elmúlt évtized legnagyobb ilyen rendezvényére került sor, amelyen százezrek vettek részt. Nagy-Britanniában a melegek a konzervatív párt egy részét is maguk mellett tudhatják. A felvonulás egyik fő támogatója például Boris Johnson, London polgármestere, aki üzenetében azt írta: „London nagyon büszke lehet arra a hírnevére, hogy ebben a városban a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek nyíltan vállalhatják kilétüket.” De a szintén konzervatív párti brit miniszterelnök is igyekezett támogatásáról biztosítani a rendezvényt: az idei London Pride hivatalos online magazinjában David Cameron a házassági törvény reformjának állásáról írt, amellyel azt akarják biztosítani, hogy az azonos nemű párok polgári vagy egyházi szertartással házasságot köthessenek.
Párizsban is több tízezren vonultak fel a melegparádén, amelyen azt is ünnepelték, hogy az országban nemrég engedélyezték az azonos neműek házasságát és azt, hogy meleg párok örökbe fogadhassanak gyermekeket. A legnagyobb ünneplések azonban az Egyesült Államok nagyvárosaiban tartott melegfelvonulásokon voltak, miután múlt héten a Legfelsőbb Bíróság két ügyben is az ő javukra ítélt. Parádékat tartottak többek között New Yorkban, Chicagóban, Seattle-ben, St. Louisban és San Franciscóban is – itt olyan cégek is képviseltették magukat a felvonuláson, mint a Facebook vagy a Safeway élelmiszerhálózat.
Jogi csaták
A Legfelsőbb Bíróság legutóbb 2003-ban ítélt melegekkel kapcsolatos ügyben. A Lawrence kontra Texas ügyben a testület Texas állam szodómiaellenes törvényét érvénytelenítette arra hivatkozva, hogy az egyetértő felnőttek közötti intim szexuális érintkezést a kormányzat nem szabályozhatja. A bíróság döntését akkor Anthony Kennedy főbíró határozta meg, aki némely kérdésben konzervatív álláspontot képvisel, melegjogi esetekben azonban a liberális oldallal tart.
Most, tíz évvel később, a testület szintén a melegeknek kedvezett, és újra Anthony Kennedy főbíró volt a mérleg nyelve. A kilenctagú testület a lehető legszorosabb, 5:4 arányú döntésében hatályon kívül helyezte a DOMA (Defense of Marriage Act), vagyis a házasság védelméről szóló törvény egyes részeit, amelyek arról szólnak, hogy bizonyos adó-, egészségügyi és nyugdíjjuttatásokat csak különböző nemű házaspárok kaphatnak meg. Az ügyet egy Edith Windsor nevű New York-i nő indította el a bíróságnál, miután 2007-ben az állami jog szerint törvényes „felesége” után 360 ezer örökösödési adót kellett fizetnie a szövetségi kormányzatnak. A házasság védelméről szóló rendelkezést egyébként, amely szövetségi szinten csak egy férfi és egy nő között tekintette érvényesnek a házasságot, még 1996-ban terjesztették a republikánusok a törvényhozás elé.
A Kongresszus mindkét háza kétpárti egyetértéssel elfogadta, majd pedig Bill Clinton demokrata párti elnök is aláírta.
A Legfelsőbb Bíróság egy másik ügyben is a melegek javára döntött: feloldotta a melegházasságok tilalmát Kaliforniában. A legnépesebb amerikai szövetségi államban egy rövid ideig engedélyezték az azonos neműek egybekelését, majd 2008 novemberében népszavazáson a választópolgárok elfogadták az úgynevezett 8-as számú indítványt (Proposion 8), amely egy férfi és egy nő kapcsolataként határozta meg a házasságot, és betiltotta az államban a melegek frigyét. Két évvel később viszont Vaughn Walker szövetségi bíró alkotmányellenesnek ítélte az indítványt, és mivel a kormányzó meg sem próbált tiltakozni, a melegházasság betiltását támogatók a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak.
A testület azonban nem az ügy tartalmi részét vizsgálta, hanem eljárásjogi szempontból hozott ítéletet: eszerint az indítvány védelmezőinek nem volt joguk megfellebbezni a szövetségi bíró döntését. Elvileg 25 napot kellett volna még várni a hivatalos végzésre, de egy San Franciscó-i fellebbviteli bizottság a bíróság határozata után két nappal azonnali hatályú utasítást adott az azonos nemű házasságok engedélyezésére. A 8-as számú indítvány támogatói emiatt is tiltakoztak a Legfelsőbb Bíróságnál – mindhiába.
A testület ítéletével kapcsolatosan némelyek az amerikai rendszer ellentmondásosságára hívják fel a figyelmet: arra, hogy a bíróság, amelynek tagjait az elnökök nevezik ki – igaz, szükséges a Kongresszus jóváhagyása is –, bármilyen kérdésben felülírhatják a nép akaratát vagy a megválasztott képviselők döntését. A konzervatívok azonban ennek ellenére sem adják fel a küzdelmet, és nem győzik hangsúlyozni, hogy a mérkőzésnek még nincs vége: a testület ugyanis csak a kedvezmények ügyében ítélt, azzal kapcsolatban viszont nem, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre.
2013. 07. 05. (XVII/27)
