hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Ezeregyéjszaka - Az Iráni Erotikus Köztársaság titkai

2013. 06. 14.
Szexforradalom zajlik Iránban – egyre több jel utal arra, hogy az erkölcsök, bár csador mögé bújtatva, semmivel sem jobbak a nyugati országokénál. A konzervatív vallási vezetés ugyan a Nyugat lejárató kampányáról beszél, mellyel a tiszta iszlamista fiatalokat kívánják „befeketíteni”, a politikai vezetés viszont nem tagad tovább. A burka alól  kibukó szennyes a tényekkel való szembenézésre késztet.

A szexmunkások száma már tíz éve 100 ezer környékén járt csak Teheránban, az ország fővárosában. A muszlim hírközlési hatóságok szerint viszont bizonyos információk „negatív pszichológiai hatással” vannak a társadalomra, ezért hivatalos statisztikáról ne is álmodjunk! Viszont egyéb adatokból kiderül, milyen gyökeres és sokkoló változáson ment keresztül az iráni társadalom az elmúlt harminc évben.
Először is drasztikusan csökkent a születések száma, ami a fogamzásgátlás és a nyugati típusú családmodell széleskörű elfogadását, valamint az abortusz egyre elterjedtebb alkalmazását jelzi. A 66 milliós Irán az elmúlt két évtizedben a történelem legnagyobb termékenységi zuhanását produkálta; a népességnövekedés 2012-re 3,9 százalékról 1,2-re zuhant, annak ellenére, hogy a lakosság több mint fele 35 év alatti. Ezzel párhuzamosan nőtt a válások száma. Amellett, hogy az általános házasodási életkor mindkét nemnél drasztikusan kitolódott (a házasságra érett lakosság 40 százaléka szingliként él), az ezredfordulón jegyzett 50 ezer válás mára megtriplázódott.
2008-ban jelent meg az Ifjúsági Minisztérium tanulmánya, melyből kiderül, hogy a felmérésben válaszadó férfiak döntő többsége legalább egy kapcsolatban élt már házassága előtt. Ez az adat a nyugati olvasóknak nem tűnik riasztónak, de tíz éve Iránban még lehetetlenségszámba ment. Megjegyzendő, hogy e tiltott kapcsolatok 13 százaléka eredményezett végül nem kívánt terhességeket és rendszerint abortuszt.
Még ellentmondásosabb a szexipar virágzása. Bár már a kilencvenes években is jelen volt a prostitúció, nem nagyon tették az ablakba. Teherán bizonyos városrészei viszont ma már amszterdami állapotokat mutatnak. A kliensek pontosan tudják, hogy melyik útszakaszokon és városrészekben találhatják meg a szükséges „árut”. Külföldön élő irániak hazatérve sokkoló állapotokról számolnak be. Többen egyöntetűen állítják, hogy Teherán erkölcstelenségével a konzervatív városok sorába szorítja az olyan metropoliszokat, mint London.
A szexuális szolgáltatásokat életmódszerűen nyújtó nők 10-12 százaléka házasság mellett űzi az ipart, ami a véresen szigorú házasságtörési törvények mellett hajmeresztő adatnak tekinthető. Sok szexmunkás kerül ki a 14–18 éves korosztályból is. A BBC közelmúltbeli jelentése pedig arra világított rá, hogy a prostituáltak között egyre nagyobb arányban jelennek meg férfiak is, akiket elsősorban gazdag középkorú vagy fiatal képzett nők, illetve homoszexuális férfiak igényelnek egyéjszakás kalandokra. A kiberprostitúció pedig kifejezetten a fiatalokat célozza meg.
A közerkölcsök lazulásához hozzájárul a muszlim vallásban szintén nagy bűnnek számító alkoholizálás elterjedése is – e tekintetben egyébként Szaúd-Arábia is az élen jár. A szexuális liberalizáció nem csupán a városi középosztályt jellemzi; a még mindig fundamentális hiten álló provinciális rétegekbe is begyűrűzött a „nyugati kór”, bár e térségekben még mindig uralkodó a tradicionális, patriarchális családmodell.
Az iráni „szexforradalommal” kapcsolatban számos lehetséges magyarázat látott már napvilágot az e téren már képzettnek minősülő Nyugaton. Egyesek gazdasági összefüggéseket vélnek felfedezni, mások szerint az urbanizáció, a csúcstechnológia és az internetvilág okozza a pornografizálódást. Ahogy a nyugati társadalmakban, úgy Iránban is egyenesen arányos a nők emancipálódása a szexuális liberalizáció növekedésével. Iránban is egyre több a magasan képzett, önálló nő (az egyetemi hallgatók 65 százaléka nő), akiknek feminista szemléletváltása jelentősen hozzájárult a családmodell felborulásához a perzsa országban.
Hasonló modernizációs folyamatok figyelhetők meg egyébként gyakorlatilag az egész Közel-Keleten, ha szexforradalomról máshol még nem is igen beszélhetünk (bár egyes elemzők szerint ez is csak idő kérdése). A „freudi” álláspont szerint paradox állapot alakult ki Iránban; vagyis pontosan a páratlanul rigorózus és véres megtorlást ígérő erkölcsi rendszabályok teszik ennyire radikálissá a szexuális kibontakozást.
Annyi mindenesetre tény, hogy az 1979-es forradalom óta a Khomeini-rezsim alatt a hatalom az iszlám vallást önmaga legitimációjára használta föl, és törvényhozásában semmilyen korlátot nem állított föl a köz- és magánszféra között, ami gyakorlatilag azt eredményezte, hogy a magánszférának nincs olyan aspektusa, amelyet ne szabályoznának az iszlám törvények. Számos elemző tehát passzív ellenállási mozgalmat vél felfedezni a változások mögött, ami jelentős veszéllyel fenyegetheti a rezsimet.
A felnövekvő forradalmi generáció csalódott a hatalomban, amely csak hellyel-közzel tartotta be ígéreteit. Egyesek posztiszlám reformmozgalomról beszélnek, mások egyenesen erotikus köztársaságnak titulálják az iszlám országot. Az új generációk mindenesetre közéletileg kevésbé motiváltak; a személyes szabadságot pedig egyre többen értelmezik úgy, hogy még a tradicionális szexuális kereteket is átléphetik. Így például már Iránban is egyre népesebb a melegek tábora.

Online panasz

Kifinomult internetcenzúra- és hackertámadás-kampányt folytatnak az iráni hatóságok a közelgő elnökválasztás befolyásolására. A jelöltek neveit és szlogenjeit tartalmazó üzeneteket, honlapokat rendszeresen blokkolják, némely híroldalakat pedig teljességgel le is tiltanak. Azok az oldalak, amelyek a tengerentúlra próbáltak költözni, az oldal látogatását lehetetlenné tévő túlterheléses támadások célpontjai lettek. Riporterek, politikai aktivisták arról számolnak be, hogy vírusokat és kémprogramokat tartalmazó e-mailekkel bombázzák őket.
Külön testületet állított fel az iszlámellenes vagy politikailag támadó jellegű blogok blokkolására Irán az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan a diktatúra lelkes hívei „feljelentő honlapon” jelezhetik a szerintük kiszűrendő oldalakat. A technológia fejlődését jelzi, hogy a 2009-es választások, illetve az azt követő felkelés alatt a hatóságok nemes egyszerűséggel lekapcsolták az internetet, vagy leállították az SMS-szolgáltatást – ma már azonban ennél sokkal célratörőbb módszerekkel dolgoznak. Mint Collin Anderson washingtoni biztonsági szakértő mondta, Irán célzott támadásai csökkentették az internet-kimaradások által okozott gazdasági következményeket, és megzavarták a rendszert kijátszani kísérlőket.
Ez a fajta cenzúra viszont az ország belső megosztottságát is jelzi: ezelőtt egy évvel még az Információs és Kommunikációs Technológiai Minisztérium volt felelős az iráni internetpolitikáért, viszont Ali Khamenei ajatollah rendeletére létrehozták a Virtuális Tér Legfelsőbb Tanácsát, amely közelebb áll az ajatollahhoz, mint magához Ahmadinezsádhoz. Ennek megfelelően ez utóbbi preferált jelöltjét, Esfandiar Rahim Mashaeit is érintik az online cenzúra rendelkezései. Mashaei és Ahmedinezsád szlogenje, miszerint „Jön a tavasz!”, arra ihlette az állami cenzúrát, hogy minden, a tavasz szót illetve Mashaei nevét tartalmazó SMS-üzenetet blokkoltak a kampány során.
Nem meglepő módon Szaíd Dzsalili, Khamenei ajatollah favoritja rendelkezik a legjobb közösségi médiaarculattal: podcastok és sok egyéb mellett két Facebook-profilja is van, mind kiválóan működik. De a többi elnökjelölt is komoly médiajelenlétet tud fenntartani: az összes főbb kampánynak külön Facebook, Twitter, Google+ oldala van, melyeken az üzenetek angol és fárszi nyelven is szerepelnek (a különböző politikai meggyőződésű kampányok más-más oldalakat használnak: a konzervatív jelöltek a Google+ -t, míg a reformpártiak a Twittert preferálják). (Kocsor Dániel)

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!