hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Ötven újabb náciper van kilátásban
Az utókor ítélete

2013. 04. 19.
Legalább ötven újabb eljárás indul a közeljövőben a náci haláltáborokban szolgált olyan „veteránokkal” szemben, akikre eddig közvetlen bizonyítékok híján nem sújthatott le a törvény ökle. A sobibori haláltábor korábbi őre, John (Ivan) Demjanjuk ellen 2011-ben hozott ítélet precedenst teremtett, amelynek alapján most a német hatóságok sorra elítélhetik a haláltáborok őreit, akik eddig bizonyítékok híján szabadon élték az életüket.

Az ukrán származású Demjanjuk (képeinken) ellen sem rendelkezett a bíróság közvetlen bizonyítékokkal, és mivel a vádlott már bőven a kilencvenes éveiben járt, élő tanúkkal sem. Ennek ellenére bűnösnek találták, és öt év letöltendő börtönbüntetést kapott húszezer zsidó áldozat meggyilkolásában való bűnrészesség miatt, 68 évvel a második világháború vége után. Az ítélet áttörést jelent a németek számára – Németországban most ennek alapján még legalább ötven személy ellen indulhat eljárás. A nemzetiszocialista bűnök feltárására létrehozott ludwigsburgi Állami Archívum összeállított egy olyan listát, amelyen az auschwitzi haláltáborban szolgáló SS-katonák és őrök adatai találhatók, névvel, tartózkodási hellyel és egy leírással arról, hogy milyen bűntényekben lehettek részesek. Kurt Schrimm főállamügyész, a hivatal vezetője a médiának elmondta: ezek az emberek már mind a kilencvenes éveikben járnak, és szétszórva élnek Németországban. Az államügyész a Demjanjuk-ügy óta tartja lehetségesnek, hogy az újabb perekben akár elmarasztaló ítéletek szülessenek, akkor is, ha lényegében csak nagyon közvetett bizonyítékok támasztják alá a vádlott érintettségét. A Demjanjukot elítélő müncheni tartományi bíróság ítéletének indoklásában van a megoldás kulcsa, amely Schrimm szerint megállapította, hogy „bármilyen koncentrációs táborban végzett tevékenység elegendő lehet a gyilkosságban való bűnrészesség tényállásának megállapításához”.
Az 1958-ban létrehozott Állami Archívum tevékenysége során összesen 7845 nyomozást elő­ké­szítő eljárást végzett el, és többek között azért is dolgozik, hogy a feltételezett náci háborús bűnösöket akár külföldről is kézre kerítsék és bíróság elé állítsák. A munkában az államügyészek mellett rendőrök, tolmácsok és hivatalnokok is részt vesznek, ebben a legújabb akcióban mintegy húsz ember tevékenykedik aktívan. A csapatnak mintegy 1,6 millió dokumentum áll rendelkezésére, például a dél-amerikai bevándorlási dokumentumok is. Schrimm főál­lam­ügyész szerint „Brazíliában egészen jó kilátások vannak arra, hogy további, még élő gyanúsítottakat leplezzünk le”. Ahogy az átnézett akták között csak egyetlen olyan is elő­kerül, amelyben terhelő bizonyítékok lehetnek, az érintett személy ügye továbbkerül a tartományi ügyészségre, azonnali vádemelésre.
Az auschwitzi háborús bűnösök ellen az első eljárás csaknem ötven éve, 1963. április 16-án indult, ekkor 1400 gyanúsított ellen kezdődtek meg a perek. Még az ötven év
eltelte után is úgy gondolja a hivatalvezető, hogy a központot finanszírozó német tartományok az ő nyugdíjazása után sem zárhatják be a hivatalt, ugyanis a háborús bűnösök elleni bizonyítékok folyama nem akar megszakadni, és egyre könnyebb hozzájutni a dokumentumokhoz. A vasfüggöny lebontása után a kelet-európai országokban található bizonyítékok újabb lökést adtak a munkának, amely ma már teljesen proaktív, a nyomozók maguk keresik fel az országok levéltárait, hogy a dokumentumokat átvizsgálják. Miután az európai levéltárakat, köztük Oroszországét is, már majdnem teljesen átnézték, most Dél-Amerikára koncentrálnak, ahová a katolikus egyház segítségével tömegesen menekültek a nácik a háború végén.
Kurt Schrimm szerint nem az a lényeg, hogy valakit letöltendő büntetésre lehessen ítélni. Sokkal fontosabb számukra, hogy felderítsék a bűntetteket, amelyekben aztán megszülethet az utókor ítélete. Annak ellenére, hogy a hivatal tevékenysége folytán mintegy 6500 háborús bűnöst ítéltek el, köztük 169 személyt életfogytiglanra, mégis inkább az a lényeges, hogy ezzel is jelezzék a külvilág felé: Németország hajlandó szembenézni a múltjával, és büszkén jelenthessék ki, hogy „egyetlen országban sem dolgoztak fel ennyi ügyet, mint Németországban”.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!