Jelenleg mintegy 500-600 ezer elefánt él az egész afrikai kontinensen, a kipusztulás veszélye miatt többségük a különböző országok nemzeti parkjaiban. A békés, állatok és növények védelmére létesített területek az utóbbi években heves harcok színtereivé váltak. A korábbi évektől eltérően ma az orvvadászok nehézfegyverekkel felszerelve érkeznek, és „nagyipari méretekben” végzik a védett, nagytestű állatok mészárlását, melynek során sokszor az elefántokat védő vadőrök is életüket vesztik.
Az újdonsült orvvadászok szervezett militáns csoportok tagjai. Ezek egyike az al-Kaidával kapcsolatban álló, magát az iszlámot védelmező dzsihádistaként meghatározó szomáliai al-Shabab. Emellett gyakran feltűnnek a 2003-as, akkor közel 80 ezer halálos áldozatot követelő darfuri konfliktust követően ismertté vált szudáni Dzsandzsavid milícia tagjai. A férfi, fegyver és ló arab szavakból összerakott névvel fémjelzett katonai szervezet ma Darfur és Kelet-Csád területén működik. A Nyugat-Szudánban élő nem arab lakosság ellen elkövetett katonai támadások következtében 2007-ig 400 ezer darfuri vesztette életét, és milliók kényszerültek otthonuk elhagyására. A harmadik legnagyobb elefántirtó csoport az ugandai gyilkosságok, emberrablások és gyermekeket szexrabszolgaságba vagy a hadseregükbe kényszerítő tevékenysége miatt hírhedt Lord’s Resistance Army (LRA, Az Úr Ellenálló Hadserege) elnevezésű kultikus katonai szervezet, amely Uganda mellett Dél-Szudán, valamint a Kongói és Közép-Afrikai Köztársaságok területén is tevékenykedik.
Legfőképp e három csoport brutális tevékenységének köszönhetően 2011-ben húszéves rekordot döntött a nemzeti parkokból és Afrika területéről kicsempészett, 23 tonnányi elefántagyar mennyisége, amely mintegy 25 ezer állat lemészárlását jelenti. Az idei év elején az öldöklés mértéke tovább nőtt. Egy 1500 elefántnak menedéket adó kameruni nemzeti parkból néhány hét alatt 350 elefántot lőttek ki az orvvadászok. A Dzsandzsavid milícia csak Csádban az elmúlt néhány évben 3000 elefántot gyilkolt le. A szervezettől megszökött egykori tagok szerint az LRA fantomvezetője, Joseph Kony ugyanis elrendelte, hogy minél több agyarat gyűtjsenek be.
Előfordul, hogy a szervezetek fiatal kenyaiakat bérelnek fel az elefántvadászatra, akiknek egy pár agyarért 70 dollárt (kb. 15 000 Ft) fizetnek. Ez az összeg elenyésző az elefántcsont feketepiaci árához képest, ami kilónként 2000 dollár. Mivel egy agyar az állat méretétől és korától függően 10-60 kilogrammot is nyomhat, egy elefánt leölése 40-240 ezer dollár (8-50 millió Ft) hasznot hozhat, amely a militáns csoportok további terrorista tevékenységének anyagi alapját biztosítja.
Az elefántcsont elszállítása és értékesítése sem ütközik különösebb nehézségbe az átjárható, nem kellően őrzött határok és a korrupt vámtisztviselők miatt. Az ugandai LRA a szudáni Omdurmanban működő közvetítőktől az agyarakért fegyvereket és lőszert kap cserébe. Emellett Kenyán és Kongón keresztül is működnek csempészutak, melyeknek végén az áru kínai halászhajók rakományaként hagyja el Afrika kikötőit. A hatóságok megtévesztése érdekében nemegyszer chili-paprika közé rejtik az agyarakat, hogy ezáltal a felkutatásukra trenírozott kutyákat megtévesszék.
Az út szinte akadálytalan a legnagyobb felvevőpiacig, Kínáig, ahol az elefántcsont szobrocskák a régi időkhöz hasonlóan újra egyfajta státuszszimbólumot jelentenek. Kína mellett Thaiföld és a Fülöp-szigetek is nagy felvásárló; ebbe a három országba érkezik az elefántcsont 90 százaléka. Az agyarakból mindennapi használati tárgyakat (pl. evőpálcikákat), katolikus és buddhista vallási kellékeket, szobrokat készítenek.
Az elefántok kipusztulásának veszélye miatt 1989-től a Veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló konvenció közel húsz évig a föld minden országában tiltotta az elefántcsont kereskedelmét. Az időközben elpusztult állatok agyarának értékesítésére 2008-ban néhány dél-afrikai ország különleges engedélyt kapott, és 108 tonna elefántcsontot adott el Kínának és Japánnak. Az elefántcsont iránti „éhség” azonnal újra fellobbant, és az állatok pusztítása újra elkezdődött.
2012. 11. 09. (XVI/45)
