François Hollande francia elnök újra olyan törvénytervezet beadását ígérte, amely a holokauszttagadással egyenlő súlyban büntetné annak tagadását, hogy a mészárlások során tudatos népirtás zajlott.
Kevés témában volt összhang a jelenlegi és Nicolas Sarkozy előző francia államfő között a választási hadjárat során. Az 1915–16-os eseményekről azonban egyként emlékeztek meg a mészárlások kezdetének 97. évfordulóján, március 24-én. Akkor még egészen frissen élt a mintegy 500 ezer főt számláló franciaországi örmény kisebbség érzelmeiben, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette a parlament által nagy többséggel elfogadott törvényt, mely egy év börtönnel, valamint 45 ezer euró pénzbírsággal sújtotta volna a genocídium tényének tagadását. Mindkét elnökjelölt beszédében szerepelt az alkotmányos aggályoktól mentes új szövegezésű törvény elkészíttetésének ígérete.
A Franciaországi Örmény Szervezetek Konzultációs Tanácsa (CCAF) juttatta el az Hollande által felmelegített választási ígéret hírét az AFP hírügynökséghez. Különösen érdekes ez annak fényében, hogy a külügyekért felelős miniszter mindössze pár nappal ezelőtt nyugtatta meg török kollégáját, hogy a szólásszabadság korlátozásának alkotmányos elvével már egyszer megbuktatott törvényt lehetetlen újabb tervezet benyújtásával elővenni. Hollande irodája azonban szombaton így nyilatkozott: „Az elnök kifejezte kötelezettségvállalásait a kampány során, s azokhoz tartani is fogja magát.”
A kérdés számos feszültséget szült a francia–török kapcsolatokban az elmúlt években. Franciaország azon kevés államok egyike, amelyek a törökországi intenzív lobbi ellenére is hivatalosan népirtásként deklarálják a 20. század első ilyen jellegű mészárlását. (Jóllehet a török kisebbség száma az országban meghaladja az örmény etnikumét is.)
Törökország elutasítja a „genocídium” terminológiát az Oszmán Birodalom általi erőszakos kitelepítésekkel kapcsolatban. Örmény források szerint mintegy 1,5 millió társuk erőszakos kitelepítése és lemészárlása zajlott 1915. március 24-ével kezdődően. A törökök szerint azonban „mindössze” 200-300 ezer áldozatról lehet beszélni. Még Izrael, az Egyesült Királyság és Barack Obama is enyhébb terminológiával élnek, noha az USA 40 tagállamában kimondták a népirtás történelmi valóságát, sőt számos korabeli bizonyítékról éppen a New York Times akkori tudósításaiból értesülhetett a világ.