„A görögök elmentek a szakadék széléig, lenéztek a mélybe, és úgy döntöttek, most mégsem próbálják ki, milyen élmény is lenne a szabadesés, mentőkötél nélkül” – írta a CNN a hétvégi választás után. Az alig két százaléknyi különbség a győztes pártot plusz mandátumokkal jutalmazó görög választási rendszerben azt eredményezte, hogy az Új Demokrácia a Pán-Hellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) és egy kisebb párt, a Demokratikus Baloldal bevonásával kormányt tudott alakítani. A sorrend a májusi választásokon is ugyanez volt, de a szavazati arányok épp annyit módosultak, hogy a patthelyzet feloldható legyen.
A leendő miniszterelnök, Antonisz Szamarasz (képünkön) feladata az, hogy meggyőzze a görögöket: ugyanazok a pártok lesznek képesek a válság megoldására is, akiket a közvélemény a problémák fő felelősének tart. Az elmúlt évtizedekben ugyanis a katonai diktatúra 1974-es bukása után létrejött Új Demokrácia és a PASZOK egymást váltogatva kormányozta Görögországot. (A válság történelmi hátteréről lásd cikkünket a 18–19. oldalon).
A gazdasági krízis nyomán megerősödött új pártok, a megszorítás és mentőcsomag-ellenes Sziriza és a neo-náci, utcai rohamosztagok felállításával fenyegetőző Arany Hajnal azonban csak arra vár, hogy kiderüljön: a régi-új formáció sem tud érzékelhető javulást hozni az ország számára.
Ez pedig nem lesz könnyű feladat, mert a két választás között eltelt hathetes kormányzati interregnum súlyos következményekkel járt. Az egészségügyi ellátás az összeomlás szélére jutott, mert a görög gyógyszerészeti szövetség hetek óta bojkottálja az állami társadalombiztosítás által támogatott receptek beváltását. Az athéni kormány 370 millió euró kifizetetlen TB-számlát halmozott fel magáncégek és beszállítók felé, ezért a betegek csak a teljes ár megfizetésével juthatnak a gyógyszereikhez. Hasonló a helyzet más közszolgáltatások terén is. Bár a turisták elmondása szerint az idegenforgalom még megközelítőleg a korábbi színvonalon működik, a külföldi vendégek száma a sorozatos sztrájkok és zavargások miatt jelentősen visszaesett.
Csak lesik a pénzt
Az ország működőképességéhez elkerülhetetlen az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által februárban biztosított 130 milliárd eurós mentőcsomag fenntartása. Görögország fogyasztását 80 százalékban importból fedezi, ezen belül az energiaellátásban közel 100 százalékos a függőség (az orosz Gazprom és az olasz ENI a két legnagyobb partner), de még az élelmiszerekből is 40 százalékos a külföldi szállítások aránya. Az athéni kormány pénzhiányát Kína azzal igyekszik kihasználni, hogy államilag garantált hitelszerződések keretében hajlandó készpénz nélkül is az áru- és energiaszállításra.
A győztes párt elnöke jelezte: szeretnék újratárgyalni a rendkívül népszerűtlen megszorítási feltételeket, amelyek a mentőcsomagokhoz járultak. (A görögök úgy látják, hogy a pénzügyi segély szinte azonnal visszaáramlik a finanszírozó külföldi bankokhoz, miközben azok árát nekik kell viselni.) Az ezzel kapcsolatos reményeket Angela Merkel azonban gyorsan lehűtötte. A német kancellár a mexikói G20-as csúcsról megüzente, hogy Görögországnak továbbra is tartania kell magát a megállapodott feltételekhez. Még élesebben – kifejezetten sértően – fogalmazott Jürgen Fitschen, a Deutsche Bank újonnan kinevezett vezérigazgatója. „Görögország korrupt állam, ami a politikai vezetést illeti, és sokan támogatják is ezt” – mond-ta Fitschen, miután Athénban tárgyalt a pénzügyi és kereskedelmi szektor vezetőivel. Szerinte alig van olyan görög politikus, akiben a magánszektor megbízna, ezért kérdés, hogy az új kormány képes lesz-e visszaszerezni az eurózóna támogatását.
Az új görög kormány abban bízhat, hogy a megszorítások helyett a növekedés támogatását szorgalmazó új francia elnök megértőbb lesz irányukban. François Hollande azonban néhány nappal a választások előtt szintén azt üzente a görögöknek, hogy teljesíteniük kell a megszorítási feltételeket. A francia államfő mozgásterét jelentősen csökkentette a spanyol bankok megsegítésére hirtelen előteremtett 100 milliárd euró. Ez elemzők szerint azzal jár, hogy gyors ütemben kiszáradhatnak az európai mentőalapok.
2012. 06. 22. (XVI/25)
