hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Gerillaháború a hatalomért
Erdélyi hangulatjelentés a romániai válságról

2010. 07. 09.
Nyolc voks a parlamentben a kormány oldalán, eggyel több ellene az Alkotmánybíróságon, ezernyi tüntető az utcán, a parlament és az elnöki palota előtt: Románia erősen küszködik politikai és gazdasági kríziseivel. Hozzánk képest több mint egyéves késéssel most lépnek életbe a magyarországiakhoz képest jóval súlyosabb megszorítások. Sokaknak meglepő ez, akik a korábbi években csak a magas GDP-adatok szerint ítélték meg a romániai helyzetet. A nagy baj az, hogy maga a romániai közvélemény is felkészületlen volt a fejleményekre.

Miután alig nyolc szavazattal, de Románia kormánya megúszta az ellene szóló bizalmatlansági szavazást, úgy tűnt, viszonylag sima lesz a gazdasági szükségintézkedések és egyben a kormány sorsa, annak ellenére, hogy a tervezett intézkedéseket igen viharos, olykor az utcán is heves jelenetekbe tor­kolló tiltakozás kísérte. Sőt, miután az államfőnek sikerült az Alkotmánybíróságba az esedékes kiegészítés alkalmából benyomni a maga jelöltjét, és ezzel kormányoldali többség alakult ki a taláros testületben, abban is bízni lehetett, hogy az ellenzék utolsó próbálkozása is megfeneklik. De aztán, ahogy ez ebben az országban szokott történni, jött a bombameglepetés. Az a törvény, amely a közalkalmazottak fizetését csökkenti, átment a szűrőn, de a másik törvénynek a nyugdíjak csökkentésére vonatkozó kitételét visszautasította az Alkotmánybíróság.

Európa újabb betege

A két ellenzéki párt, a liberálisok és szociáldemokraták vezető politikusai ezt a helyzetet azonnal a kormány bukásaként értékelték, a kormánynak azonban ez a verzió nem jutott eszébe, és gyorsan meghozta a szükséges döntéseket. Ami pénz nem marad meg az államkasszában a csökkentett nyugdíjak révén, az talán befolyik a másnapi rendkívüli kormány­ülésen eldöntött áfaemelésből. A gyors döntés pedig azért kellett, mert az alkotmánybírósági döntés nem csak Romá­niá­ban vert hatalmas hullámokat. Az ugyancsak hirtelen leminősítések és a lej, majd vele a zloty és a forint árfolyamesése is jelezte: a külvilág attól tart, hogy ha a román kormány nem viszi át a megszorításokat; ha nem kapja meg emiatt az IMF-hitel következő részletét, akkor következik az államcsőd, mondhatni Európa meg­találta volna második Görögországát. De a gyors korrekció megtörtént, és a gyorsaság szelében persze másodlagos volt, hogy valóban sikerülhet-e kipótolni a költség­vetésből hiányzó összegeket.
Az egész történettel kapcsolatban ugyanis szinte rejtély, hogy Románia miért nem ezzel kezdte – vagyis áfaemeléssel vagy az irigyelt 16 százalékos egységes adókulcs (SZJA és társasági adó) felemelésével a szociálisan olyannyira kellemetlen, súlyos ütközésekkel járó bér- és nyugdíjcsökkentések helyett. Nos, mindenféle kitérő válaszokon túl a valószínű kellemetlen igazság az, hogy a bevételek sokkal bizonytalanabbak, mint a visszatartott kiadások. Romániában az adóelkerülés a lakosság természetes magatartása. Mint a Pro Europa Liga társelnöke, Smaranda Enache elmondta, az állampolgárok, ha bevallják a jövedelmüket, olyan bürokráciába ütköznek, hogy többszörösen is megéri nekik eltitkolni: egyrészt megmarad a pénz, másrészt elkerülhető az iszonyatosan bonyolult adózási procedúra. Továbbá a polgárok loja­litása igen alacsony egy olyan állammal szem­ben, amely nem képes felmutatni, mire költötte az adójukat. „Hol vannak az utak, az autópályák, hol a vasutak moder­nizálása, miért olyan szörnyű még min­dig a kórházak állapota, miért nincs pénze az iskoláknak” – sorolja Enache asszony, hogy mi minden nem serkenti az amúgy is más légkörhöz szokott romániaiak adózó kedvét. Ráadásul a közalkalmazottak bércsökkentése erősen növeli a korrupciót, hiszen ha egy közalkalmazottnak kevesebb a fizetése, inkább hajlamos a markát is tartani ügyintézéskor.
Borbély László környezetvédelmi miniszter szerint az egységes adókulcshoz azért nem nyúlt a kormány, mert nem akar­ták újabb terhekkel sújtani az amúgy is meggyötört vállalkozói réteget. A kisebbik kormánypárt, az RMDSZ erősen hangsúlyozza, hogy a megszorítások mel­lett szükség van gazdaságélénkítésre is, és ennek jegyében a kabinet eltörölni készül a tavaly hozott és sok vállalkozás eltűnését okozó, úgynevezett minimál-adót. Ugyanakkor az is feltételezhető, hogy az egységes adókulcshoz kifejezetten politikai okok miatt nem szabad hozzányúlni: ennek felemelése kivédhetetlen érv lenne a jelenlegi hatalom ellen a következő választásokon, és az egész romániai gazdaságpolitikát kérdőjelezné meg sok évre visszamenőleg. Miközben maga Borbély is azt mondja: Románia tragédiája az, hogy az elmúlt két évben nem történt semmi, a kormányok nem tettek a fenyegető válság ellen.
Tegyük hozzá: a válság Romá­niá­ban – Magyarországhoz hasonlóan – nem egyszerűen a külső helyzet megnehezedésével sújtott le, hanem egyben felerősítette az eleve meglévő szerkezeti bajokat. Ezek orvoslása egyedül az egészségügyben indult el a magyar szakminiszter irányításával, a többi fontos területen, mint a közigazgatás, egyelőre csak viták folynak, nem reformok. Különböző számok röpködnek az elbocsátandó állami alkalmazottakról, de a decentralizáció, a túlburjánzott rendszer valódi leé­pítése egyelőre még a tervek szintjén is vitatott. Többek közt épp azért, mert az RMDSZ a decentralizáció je-gyében szeretné egységes fejlesztési régióban látni a magyarok által sűrűn lakott területeket, amit a koalíciós partner és a kormányfő is elutasít.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!