Wiesel itt-tartózkodása alatt központi előadója lesz a Magyar-zsidó együttélés a közös jövőért konferenciának a Parlamentben, ahol a hitközségek vezetőin túl többek között felszólal Kányádi Sándor Kossuth-díjas magyar költő, és köszöntőt mond Bajnai Gordon miniszterelnök. Ezután találkozik hazai egyházi vezetőkkel, Sólyom László köztársasági elnökkel, holokauszttúlélők egy csoportjával, és ellátogat a budapesti Holokauszt Emlékközpontba. A Nobel-díjas író a Hetek Közéleti Klubjában is előadást tart majd, és hosszabb interjút ad lapunk számára.
Elie Wiesel 1928. szeptember 30-án a romániai Máramarosszigeten, ortodox haszid zsidó családban született. A jiddis mellett magyarul is beszélő fiú hagyományos ortodox nevelésben részesült egészen tizenöt éves koráig, amikor családjával együtt Auschwitzba deportálták. Wiesel innen a monowitzi, majd a buchenwaldi táborba került, itt élte meg a felszabadulást. Szüleit és hatéves húgát azonban elpusztította a náci halálgyár.
Családja elvesztése után 1948-tól a franciaországi Sorbonne-on filozófiát tanult, majd újságíróként dolgozott. Ekkoriban kezdett az európai zsidóság kiirtásával foglalkozó könyveket írni. Műveiben ő használta először a holokauszt kifejezést mai értelmében.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2009. 11. 13. (XIII/46)
