hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Amerika a válság felé tart

2008. 06. 18.
Miután egyedül maradt a demokrata térfélen, Barack Obama kéthetes országjáró körútra indult. Ennek során a gazdasági problémákat állítja beszédei középpontjába és élesen bírálja ellenfele, a republikánus John McCain gazdasági elképzeléseit. Az Egyesült Államokban is gyorsan növekvő árak és a fenyegetően emelkedő munkanélküliségi ráta közepette a romló gazdasági helyzetnek, illetve az elnökjelöltek ígéreteinek megítélése döntő tényező lesz abban, kit választanak a polgárok novemberben az Egyesült Államok 44. elnökévé.

Alig leegyszerűsítve: Barack Obama azt igyekszik a választópolgárok fejébe
sulykolni, hogy az amerikai gazdaság jelenlegi rossz és egyre romló helyzetéről
a republikánus Bush-kormányzat gazdaságpolitikája, valamint az iraki háború és
az elhúzódó megszállás költségei tehetnek. Szerinte John McCain is ezt a vonalat
kívánja folytatni. A demokraták csaknem biztos elnökjelöltje adócsökkentést ígér
a közepes jövedelműeknek és a nyugdíjasoknak, 50 milliárd dolláros csomagot a
gazdaság ösztönzésére, megválasztása esetére pedig kilátásba helyezte a
munkanélküli-segély kiterjesztését és a jelzálogkölcsöntől szenvedő ház- és
lakástulajdonosok terheinek az enyhítését. Az utóbbival – Bush elnök
politikájától eltérően – McCain is kecsegteti a választópolgárokat, ugyanakkor
azzal riogatja őket, hogy Obama, ha bekerül a Fehér Házba, felemeli a személyi
jövedelemadókat, a társadalombiztosítási hozzájárulást, valamint a kamat- és a
részvénynyereség-adót.

Amivel ma Amerikában jóformán mindenki egyetért, az az, hogy a gazdaság helyzete
a legkevésbé sem rózsás. A politikusok és a szakértők véleménye inkább csak
abban tér el, hogy ez a helyzet mennyire súlyos, illetve hogy az ország a
recesszió, a stagnálás vagy kifejezetten a válság küszöbén áll-e.

A gazdasági mutatók mindenesetre nem éppen kedvezőek. A Dow Jones tőzsdeindex a
hónap elején hirtelen 400 ponttal, 3,13 százalékkal esett, a technológiai cikkek
és szolgáltatások helyzetét jelző Nasdaq-index pedig 2,96 százalékkal. Mindez
azt követően történt, hogy a Wall Street már megnyugodott, túljutva a Bear
Stearns befektetési cég pénzügyi földcsuszamlást előidéző, év eleji csődjén és
az irányadó kamatláb jelentős csökkentésén.

A szinte pánikhangulatú tőzsdei esések egyik fő oka a kőolaj rohamosan emelkedő,
hordónkénti 140 dollárt közelítő ára, amely számos szakértő becslése szerint
július 4-ére, a függetlenség napjára a 150 dollárt is elérheti. Különös módon
senki sem tudja tulajdonképpen, hogy mi hajtja felfelé a kőolaj árát. Említik
itt a fejlődő gazdaságok – mindenekelőtt Kína és India – részéről megnyilvánuló,
egyre növekvő keresletet, egy Irán elleni háború veszélyét, a nigériai
kitermelést fenyegető gerillák tevékenységét, de úgy tűnik, hogy a legfőbb ok
egyszerűen a spekuláció.

Ami viszont bizonyos: a kőolaj világpiaci árával nagyjából párhuzamosan
emelkedik a benzin és a gázolaj ára is. Ez egyrészt kevésbé érinti az Egyesült
Államokat, mint a világ többi részét (Amerikában a benzin még mindig csak
nagyjából feleannyiba kerül, mint Európában), másrészt ott az áruszállításban és
a lakosság hétköznapi életvitelében jóval nagyobb szerepet játszik a közúti
fuvarozás és közlekedés, mint másutt. Az Egyesült Államokban, ahol a
tömegközlekedés visszafejlődött, egyáltalán nem számít ritkaságnak az, ha valaki
naponta akár 120-150 vagy még több kilométert is autózik a munkahelyére, illetve
onnan haza. Egy amerikai háztartás nettó jövedelmének átlagosan 4 százalékát
fordítja benzinre, de egyes vidékeken, különösen délen, ez a 13 százalékot is
eléri. Márpedig az üzemanyagra fordított pénzt az embereknek nyilvánvalóan más
termékeken, szolgáltatásokon kell megspórolniuk. Ennek következtében csökken a
kereslet a különféle iparcikkek, élelmiszerek iránt is, ami viszont az ezeket
előállító gazdasági ágak visszaeséséhez, elbocsátásokhoz vezet.

A lánc ebből fakadó következő szeme a munkanélküliség növekedése, ami tovább
gyorsítja a lefelé forgó spirált: minél több a munkanélküli, annál kisebb a
kereslet, annál kevesebb adó folyik be, viszont növekszik a kifizetett segélyek
összege.

A munkanélküliségi ráta májusban elérte az 5,5 százalékot. Ez a mutató egyetlen
hónap alatt fél százalékkal nőtt, gyorsabban, mint az elmúlt 22 év alatt
bármikor. Az Egyesült Államokban jelenleg 8,55 millió embert tartanak számon
munkanélküliként, akiknek több mint az egyötöde 27 hétnél régebben nem
rendelkezik munkahellyel. A munkanélküli-segély azonban csak 26 hétig jár. De
azoknak az életszínvonala is romlott az utóbbi időben, akiknek van munkahelyük.
Tavaly május óta a munkások és alkalmazottak 80 százalékot kitevő derékhadának a
bére ugyan 3,5 százalékkal több lett, viszont az ugrásszerűen növekedő benzin-
és élelmiszerárak miatt az átlagos fogyasztói árszínvonal eközben ennél
gyorsabban, 4 százalékkal emelkedett.

Bár az amerikai választókat valószínűleg kevéssé befolyásolja, mindamellett nem
elhanyagolható tényező az a tömeges bírálat sem, amely ma külföldről éri az
Egyesült Államok gazdaságpolitikáját. Ennek egyik pregnáns, jóllehet nem
mindenki által elfogadott kifejezése volt az, amit Dmitrij Medvegyev fogalmazott
meg nemrégiben a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon. Az orosz elnök az
Egyesült Államokra és az amerikai bankokra hárította a felelősséget az egész
világot sújtó pénzügyi válságért. Szerinte bolygónk lakosságának többsége
szegényebb lett, és nem csupán a fejlődő, hanem a gazdaságilag legfejlettebb
országokban is. (Megfigyelők szerint egyébként Medvegyev még enyhébben is
fogalmazott, mint elődje, Vlagyimir Putyin a tavalyi davosi fórumon.)

Ilyen háttér előtt bontakozik ki az Egyesült Államokban az elnökválasztási
kampány, amelyben az egyre romló gazdasági helyzet magától értetődően a George
W. Bush által támogatott John McCain ellenfelének, a Busht bíráló és a fenyegető
válságból kiutat ígérő demokrata politikusnak, Barack Obamának kedvez.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!