Az Arrow rakétavédelmi rendszer működése
A „Zöld Fenyő” (Green Pine) radarrendszer másodperceken belül képes
beazonosítani a kilőtt rakétákat. Míg a légvédelmi riadók az óvóhelyekre
parancsolják a lakosságot, az Asdódtól északra fekvő Palmahim légibázison a „Nyílveszsző”
(Arrow) ballisztikusrakéta-elhárító rendszer automatikusan működésbe lép, hogy
elhárítsa a veszélyt. Az elhárító rakéta a hangsebességnél hétszer gyorsabban
száguld felfelé, hogy még a sztratoszférában – azaz a kilövéstől számított
hatvan másodpercen belül – elkapja az ellenséges rakétát.
Herzog szerint a Közel-Keleten elképesztő fegyverkezési verseny folyik. Irán és
Szíria minden eddiginél több pénzt fektet a rakéták fejlesztésébe. Irán –
atomprogramján túl – nagy hatótávolságú rakétaarzenálját fejleszti szédítő
ütemben (elsősorban Észak-Korea és Oroszország támogatásával). Az elmúlt évek
során olyan rakétákra tett szert, melyek hatótávolsága meghaladja a kétezer
kilométert (amivel már Európát is eléri) és amelyek már képesek nukleáris
robbanófejet is szállítani. Szíria pedig Scud rakétaállományát fejlesztette fel,
melyek hatótávolsága mintegy hétszáz kilométer.
Az izraeli katonai hírszerzés emellett arra számít, hogy az Irán
fegyverkezésének leállítására irányuló diplomáciai erőfeszítések végül is
kudarcot vallanak, és csak katonai csapással lehet megállítani – rosszabb
esetben lelassítani – Irán atomprogramját. Egyes vélemények szerint erre a
lehető leghamarabb – akár már idén nyáron – sort kellene keríteni. Akár
amerikai, akár izraeli részről indul a támadás, Teherán válaszul biztos, hogy
Izraelt fogja bombázni.
Izrael ezért folyamatosan fejleszti és teszteli rakétáit. Az elhárító rakétákat
elsősorban az iráni Sihab rakéták befogására fejlesztik ki. Ezt a munkát
irányítja Herzog, aki nemcsak a jelenlegi fejlesztéseket felügyeli, hanem a
jövőbeli fenyegetéseket is meg kell próbálnia felbecsülni. „Célunk, hogy mindig
egy lépéssel az iráni és szíriai fejlesztések előtt legyünk” – nyilatkozta a
hatvanhat éves katona, majd hozzátette, hosszú évek óta figyelik a szomszédos
országok katonai fejlesztéseit, és mindig ahhoz igazítva, azt megelőzve
alakítják ki az izraeli hadsereg többéves fejlesztési programjait. Ennek
érdekében hozták létre 1991-ben Homa néven a Védelmi Minisztérium
Kutatás-fejlesztési Igazgatóságát, melynek vezetésével Herzogot bízták meg.
Akkor az iraki Scud rakéták elhárítása volt a cél, most az iráni Sihab rakéták
ellen kell felkészülni.
Herzognak a fejlesztések irányításán túl az is feladata, hogy az amerikai
vezetéssel fenntartott kapcsolatain keresztül biztosítsa, hogy Izrael védelmi
ügyének támogatása folyamatosan az amerikai kormány és a kongresszus
programjában szerepeljen. A két ország közötti együttműködés 1985 után indult,
majd az első öböl háború alatt vált szorosabbá. Emlékezetes, hogy akkor Irak 39
Scud rakétát lőtt ki Izraelre.
Az azóta eltelt húsz év során Izrael nem a múlt megismétlődésére, hanem a
jövőben várható támadásokra igyekszik felkészülni, így arra, hogy várhatóan
egyre gyorsabb rakétákat lőhetnek ki rá egyre távolabbi helyekről, ezek a
rakéták pedig egyre többféle robbanó-, sőt akár nukleáris fejjel is
rendelkezhetnek. Herzog elmondta, hogy eddig mintegy hárommilliárd dollárt
fordítottak a fejlesztésekre, melynek közel kétharmadát állta az amerikai
rakétaelhárítási ügynökség. Herzog emellett nemrég a Pentagon hozzájárulását
kérte ahhoz, hogy kaphasson információkat az amerikai légvédelmi rendszerekről
is annak érdekében, hogy időben kompatibilissá lehessen tenni a két rendszert,
amennyiben egy esetleges támadás esetén szükség lenne azok egyidejű
használatára, illetve Izraelbe telepítésére.
A kifejlesztett Arrow-rendszer valamennyi jelenleg ismert ballisztikus rakétát
képes megsemmisíteni, de nem tud védelmet adni a kis és közepes hatótávolságú
rakéták ellen. Ennek érdekében fogott bele a Homa a „Dávid parittyája” (Davids
Sling) névre keresztelt rendszer kifejlesztésébe, mely az olyan közepes
hatótávolságú rakéták elfogására lesz alkalmas, amellyel eddig is rendszeresen
támadták Izraelt a környező országokból. Herzog szerint a rendszer az évtized
végére lesz működőképes. A kis hatótávolságú – Kasszam és Katyusa – rakéták
ellen „Vaskupola” (Iron Dome) néven fejlesztenek ki programot, igaz, ezt már nem
a Homa irányítása mellett.
„Szükségünk van ezekre a rendszerekre is – mondja Herzog –, mivel az izraeli
családok számára ugyanazt a veszélyt jelentik a kis és közepes, mint a hosszú
hatótávolságú rakéták.” Ha már a tavaly nyári második libanoni háború idején –
amikor a Hezbollah mintegy négyezer Katyusát lőtt ki Izraelre – rendelkezett
volna Izrael ilyen rendszerrel, valószínűleg máshogy alakult volna a háború
kimenetele. Ugyanis az aktív védelmi rendszer nemcsak az áldozatok számát
csökkenti, de diplomáciai szinten is nagyobb mozgásteret biztosít a kormány
számára. Bár, mint minden izraeli, ő is vágyik a békére, de „mindaddig, amíg
veszély fenyeget bennünket, meg fogjuk védeni magunkat” – tette végül hozzá.
2007. 04. 06. (XI/14)
