A hétfői terrortámadás már a negyedik volt abban a politikai indíttatású robbantás-sorozatban, melyeknek olyan prominens személyek voltak a célpontjai, akik a Szíria-barát kormánnyal szemben az ellenzéket támogatták és a szíriai befolyás gyengítését követelték. Rafik Hariri miniszterelnököt február 14-én gyilkolták meg Bejrútban, majd Tuenin kívül még két ismert, Szíriát rendszeresen bíráló újságírót likvidáltak az elmúlt hónapok során. Sokan emiatt úgy vélik, hogy Szíria áll a merényletek mögött, amit azonban Damaszkusz határozottan cáfol. A hatóságok mindeddig senkit nem tartóztattak le a merényletekkel kapcsolatban.
(Hetek)
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »