Augusztus elején az Air France torontói járatát érte szerencsés kimenetelű baleset (a gép túlfutott a leszállópályán, majd két perc múlva kigyulladt, de időközben az összes utast sikerült kimenteni), a Helios ciprusi járatának és egy venezuelai utasszállítónak a katasztrófáját azonban senki nem élte túl. Ez utóbbi két tragédia kapcsán tovább folynak a vizsgálatok, hogy tisztázzák: mi okozta a hajtóművek váratlan leállását. A görög hatóságok továbbra sem hozták nyilvánosságra, hogy a ciprusi gépet kísérő vadászrepülők pilótái mit láttak és tettek a zuhanás előtti 23 percben, azt azonban közölték: minden utas életben volt a becsapódás pillanatában. Ez cáfolja a korábbi híreket, miszerint az emberek még a levegőben megfulladtak vagy megfagytak volna. Augusztus 20-án kis híján katasztrófa történt a magyar légtérben is: két külföldi utasszállító veszélyes közelségbe került, amikor egy irányba haladva alig 60 méteres szintkülönbséggel ugyanarra a légifolyosóra terelték őket. (AFP–Hetek)
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2005. 08. 26. (IX/34)
