hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Elúszhat az utolsó esély
Irán nem adja fel az atomprogramot

2005. 05. 31.
Radikalizálódás tapasztalható Irán kül- és belpolitikájában egyaránt. Miközben ugyanis megrekedni látszanak Irán és az Európai Unió között a közel-keleti ország atomprogramjával kapcsolatos tárgyalások, a konzervatív erők újra igyekeznek kiszorítani a reformpártiakat az ország belpolitikai életéből. 

Irán mindenképpen folytatni akarja a programot, mert a teheráni érvelés szerint szüksége van az atomenergiára, viszont – legalábbis bevallottan – nem törekszik atomfegyver birtoklására. Jogunk van egy békés atomprogramra – harsogta a több tízezres tüntető tömeg szerdán is a teheráni külképviseletek előtt. 

A héten újra találkozott az Európai Unió képviseletében tárgyaló angol, francia és német külügyminiszter, valamint Javier Solana európai uniós külügyi főbiztos az iráni tárgyalófelekkel, hogy a közel-keleti ország atomprogramjáról szóló tárgyalássorozatot megpróbálják megmenteni a kudarcba fulladástól. A tárgyalások annál is nehezebbnek ígérkeztek, mivel az iráni fél az elmúlt héten bejelentette: korábbi ígéretével ellentétben megkezdi urániumdúsító programját.

Hamid Reza Aszefi, az iráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette: az európai tárgyalófélnek ez az utolsó esélye, hogy számára elfogadható javaslatot tegyen le az asztalra, különben végleg megrekednek a tárgyalások. Ali Aga Mohammadi, az iráni biztonsági tanács szóvivője korábban azzal fenyegetett, hogy ha a javaslat előkészítésére irányuló
brüsszeli találkozó kedden nem vezet eredményre, az iráni tárgyalófelek Genfbe sem utaznak el.

Jack Straw brit külügyminiszter bár bízik a találkozó sikerében, mégis arra számít, hogy nagyon "kemények" lesznek a tárgyalások. Ugyanis az Európai Unió is ragaszkodik a korábbi megállapodások betartásához, és amennyiben a szerdai tárgyalások eredménytelenek maradnak, az Európai Unió az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztheti az ügyet – amit Washington már régóta sürget, annak ellenére, hogy korábban támogatását fejezte ki a diplomáciai megoldás érdekében tett európai erőfeszítések iránt.

A tárgyalások már a hetedik fordulóját képezik annak a tárgyalássorozatnak, amelyet tavaly novemberben kezdeményezett a három európai ország Iránnal annak érdekében, hogy diplomáciai úton próbálják meg rávenni atomprogramja megszüntetésére. Ezért cserébe Nagy-Britannia, Franciaország és Németország politikai és gazdasági
segítséget, valamint műszaki támogatást ígért Iránnak, továbbá azt, hogy támogatja az ország felvételét a jelentősebb nemzetközi szervezetekbe.

A londoni székhelyű, neves nemzetközi stratégiatudományi intézet igazgatója, Gary Samore szerint a tárgyalások eleve kudarcra voltak ítélve, mert Irán túlságosan ragaszkodik az immár húsz éve – mindeddig titokban – folytatott atomprogramjához. 

A szakértő nem vitatta, hogy Iránnak nem polgári, hanem katonai célok miatt van szüksége az atomenergiára, azonban nemcsak védelmi szempontból, hanem azért is, hogy ezzel nyilvánvalóvá tegye az ország dominanciáját a közel-keleti térségben. Samore ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Irán fenntartja a diplomáciai tárgyalások látszatát annak érdekében, hogy ezzel elkerülje az ENSZ Biztonsági Tanácsát, míg a háttérben csendben, de fokozatosan megszerzi a számára szükséges nyersanyagokat és eszközöket. Amennyiben azonban Irán ténylegesen atomfegyverhez jut, az tovább gerjesztheti a fegyverkezési folyamatot a térségben, más országokat is arra ösztönözve, hogy hajtsák végre a maguk atomprogramját, míg a kisebb, magukat emiatt veszélyben érző országok pedig az Egyesült Államokhoz fordulhatnak védelemért. Ezzel azonban végleg felborulhat a közel-keleti egyensúly.

Az iráni álláspont keményedését azonban a jövő hónapban esedékes elnökválasztások is indokolhatják. Annál is inkább, mivel vasárnap az iráni választásokat felügyelő radikális Őrök Tanácsa szinte valamennyi reformpárti elnökjelöltet kizárta a választásokból, így az 1014 jelöltből mindössze hatan indulhatnak elnökjelöltként (lásd keretes írásunkat). A reformpártiak ezt követően azzal fenyegetőztek, hogy bojkottálni fogják a választásokat, amennyiben a testület nem vonja vissza határozatát. (Hasonló folyamatok zajlottak le a tavaly februári parlamenti választásokat megelőzően, amikor a keményvonalas testület mintegy kétezer
reformpárti képviselőjelöltet tiltott el a választásokon való indulástól.) A testület döntése azonban véglegesnek tűnik, hiszen Khatami jelenlegi reformpárti elnök távozásával újra
lehetőség nyílik az iszlám konzervatívok számára, hogy állásaikat a közel-keleti országban megerősítsék.

Egy bécsi politikai gyilkosság háttere

1989-ben iráni ügynökök egy bécsi lakásban agyonlőtték az iráni kurdok vezérét, dr. Ghassemlout, és helyettesét, A. Ghaderit, valamint egy iraki kurdot, F. Rassult. Az osztrák kormány az időközben kézre kerített tetteseket kiengedte Ausztriából. Peter Pilz zöldpárti képviselő annak idején könyvet írt a botrányról, most pedig új információkkal állt a nyilvánosság elé az ügyben.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!