José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő. Nem keresi a konfrontációt sem otthon, sem külföldön Fotó: Reuters
Zapatero spanyol miniszterelnök véleménye szerint a modern demokráciáknak érzékenyeknek kell lenniük a közvéleményre. "Elfogadom, hogy ha az állampolgárok nagy többsége mond valamit, akkor nekik van igazuk" – fogalmazott a miniszterelnök. A Zapatero által az "állampolgárok szocializmusának" nevezett kormányzási mód igencsak távol áll attól a keménykez? konzervativizmustól, amellyel José María Aznar korábbi miniszterelnök vezette Spanyolországot, ugyanakkor mindeddig igen hatásosnak bizonyul. A hatalomra kerülése óta eltelt öt hónapban Zapatero népszerűségi indexe egyes közvélemény-kutatások szerint a hatvan százalékhoz közelít, amely szintet az elmúlt években egyetlen spanyol politikusnak sem sikerült elérnie.
Kormányzásának első hónapjaiban Zapatero valóban nagy népszerűségnek örvendő intézkedéseket hajtott végre: megemelte a minimálbért, ígéretet tett a melegházasságok legalizálására és a válás megkönnyítésére, valamint példa nélkül álló harcot hirdetett a spanyol "macsóizmus" ellen a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében. A magát nemcsak "antimacsónak", hanem egyenesen feministának valló kormányfő a női egyenjogúságért száll harcba, szerinte ugyanis elfogadhatatlan, hogy míg a rabszolgaságról, a feudalizmusról, az elnyomásról beszélünk, addig megfeledkezünk arról, hogy immár kétezer éve "az emberiség egyik fele elnyomja a másikat". Véleménye szerint a terrorizmus ellen nem a katonai fellépés, hanem a nemek egyenjogúságának biztosítása jelenti a leghatásosabb fegyvert. Zapatero a korábbi miniszterelnököket, mint Aznart vagy Felipe Gonzalest olyan "macsó" férfiaknak nevezte, akiket "gyilkos politikai ösztönök" vezettek. Ő ezzel szemben úgy gondolja, hogy sikeresen és hatékonyan kormányozhat úgy, ha megadja a népnek azt, amit az akar.
A Time magazin által a "politikai célszerűség tao-jának" minősített kormányzási elv azonban igencsak ingatag alapja a kormányzásnak. Számos elemző szerint ugyanis a "végletekig populista" Zapatero az elmúlt évtizedekben megvalósított gazdasági sikerekből él, és előbb-utóbb neki is szembe kell néznie azokkal a kihívásokkal, amelyek nyilvánvalóvá fogják tenni, mennyire lehet sikeres a nép kegyeit kereső kormányzás akkor, amikor a kormánynak elkerülhetetlenül népszerűtlen intézkedéseket kell hoznia az ország gazdasági és politikai fejlődése érdekében.
Zapatero fatalista történelemszemléletét kifejezendő Antonio Machado spanyol költő szavait idézi:
"Vándor! Itt nincs ösvény.
Ösvény lesz, ha kitaposod."
Ugyanakkor ezzel némiképp ellentmond önmagának, hiszen az általa említett vándor legalább kitapossa az ösvényt, amin járni akar, nem csak követni akarja azt.
2004. 10. 01. (VIII/40)
