Menekülők a robbantás után Karbalában. A terroristák ezt akarják Fotó: Reuters
A helyi idő szerint délelőtt tízkor bekövetkező robbanásokat szemtanúk szerint öngyilkos merénylők és a helyszínen elrejtett robbanóanyagok okozták. A bagdadi al-Kadamija szentélyben és környékén három öngyilkos merénylő harminckét embert ölt meg, és közel százat megsebesített. Itt a helyszínen sikerült elfogni egy merénylőt, akinél a testére erősített robbanószer még nem lépett működésbe. A 88 kilométerre fekvő Karbalában öngyilkos merénylők és az utcán elrejtett pokolgépek nyolcvanöt emberrel végeztek, és több mint kétszázat hagytak hátra sebesülten.
A szemtanúk szerint a robbanások után az utca megtelt emberi végtagokkal és deformált vagy a felismerhetetlenségig összeégett holttestekkel. A hívek pánikszerűen próbáltak menekülni a helyszínről, ám még így is akadtak olyanok, akik a felfordulás ellenére is el akarták végezni az előírt rituálékat.
Az Asura ünnepén a síiták egyik legjobban tisztelt szentjükre, Mohamed próféta unokájára,
Husszein imámra emlékeznek, aki 680-ban halt mártírhalált Karbalában, miután felkelést indított egy szunnita vezető ellen. A szintén szunnita Szaddám Huszein annak idején betiltatta a szertartásokat, attól tartva, hogy a sokak számára szimbolikus ünnep lázadást vált ki a kegyetlenül elnyomott síiták körében. A síiták számára ezért a mostani ünnep rendkívüli fontossággal bírt, hiszen harminc év óta először végezhették el újra szabadon a rituálékat. Az erőteljes érzelmi és drámai elemekkel átszőtt szertartások keretében a hívők kántálva a mellüket verik bánatukban, késekkel és kardokkal vagdossák, és összehangolt mozdulatokkal ostorozzák magukat, így azonosulva az imám szenvedésével. Az ünnepre nagy számban érkeztek zarándokok Iránból és Pakisztánból is. A háború vége óta nem ez az első eset, hogy az iraki síitákat szentnek tartott városaikban éri támadás: tavaly augusztusban a nedzsefi szentélynél követtek el ellenük súlyos merényletet.
A délnyugat-pakisztáni Kvettában síita férfiak, nők és gyermekek ünnepi felvonulással emlékeztek meg az Asuráról, amikor ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak rájuk. A több száz fős tömegben pánik tört ki. A kialakult tűzharcban a tettesek közül egy súlyosan megsebesült, kettő pedig felrobbantotta magát. A város polgármestere kijárási tilalmat rendelt el. A hatóságok szerint az iraki és a pakisztáni merényletek között nincs összefüggés. A szunniták és a síiták közötti vallási zavargások igen gyakoriak Pakisztánban, s az egyik legvéresebb ilyen akcióra épp Kvettában került sor tavaly júliusban, amikor szintén ismeretlen fegyveresek megrohanták a városban az egyik síita mecsetet, és több mint ötven embert megöltek a pénteki ima során.
A brutális iraki merényleteket az amerikai hadsereg szóvivője szerint egy olyan kifinomult hálózattal rendelkező csoport hajthatta végre, amely képes volt összehangolt támadásokat szervezni. Az Egyesült Államok már korábban is figyelmeztetett a várható súlyos merényletekre, különösen mióta kézre került az al-Kaidához közel álló szélsőséges Abu Muszab Zarkavi egyik levele, amelyből kiderül: a jordán származású terrorista egyik fő célja vallásos színezetű, síita–szunnita polgárháború kirobbantása Irakban, hogy ezáltal is akadályozza az ország demokratizálására tett amerikai erőfeszítéseket. Robert Springborg professzor, a Londoni Egyetem Közel-Keleti Intézetének igazgatója szerint ugyan a szunniták aggódva figyelik a síiták hatalmi pozíciójának térségbeli megerősödését, mégis valószínű, hogy közvetve az amerikaiak helyzetét kívánják megnehezíteni az akciókkal.
A merényleteket követő jelenetek arra engednek következtetni, hogy ettől nem is állnak messze: a helyszínen rendet teremteni igyekvő amerikai katonákat és iraki rendőröket a felbőszült síiták kövekkel dobálták meg, így akadályozva őket munkájukban. A merényletek mindemellett kétségkívül feszültséget szülhetnek a síiták és a szunniták között is. Szaddám idején a szunnita kisebbség kegyetlenül elnyomta a síita többséget, ám ennek ellenére a rezsim bukása óta a síiták – Springborg professzor szerint – példás önuralmat tanúsítottak, és nem kezdtek bosszúhadjáratokba. Még a legradikálisabbnak számító síita vezetők sem bujtogatták véres tettekre híveiket, mivel arra számítottak, hogy a választások révén úgyis többségi befolyásra tesznek majd szert az eljövendő kormányban. A merényletek után a síiták legbefolyásosabb vallási vezetője, Ali al-Sistani ajatollah az egység megtartására szólította fel híveit, de erősen bírálta az amerikaiakat, mert szerinte nem gondoskodtak megfelelően a városok biztonságáról.
2004. 03. 05. (VIII/10)
