Merényletek után Bombayben. Mélyül a válság Fotó: Reuters
A kormány korábban figyelemre méltó óvatossággal nyilatkozott a terrorakciók hátterében álló csoportokat illetően. Elsősorban két muszlim szervezet neve merült fel gyanúsítottként. Az egyik az Indiai Iszlám Diákok Mozgalma (SIMI), amelyet 2001. szeptember 11-e után betiltottak azzal a váddal, hogy kapcsolatban állt az al-Kaidával. A másik szervezet az iszlám militarista Lashkar-e-Toiba, vagyis a "Tiszták Hadserege", amelynek székhelye valószínűleg Pakisztánban van. India úgy véli, ez a szervezet felelős a Kasmírban végrehajtott terrorcselekményekért, és Újdelhi szerint a csoportot Pakisztán támogatja. Az őrizetbe vett gyanúsítottak – két férfi és két nő – állítólag kapcsolatban állnak a szeparatista szervezettel.
A forgalmasabb városok, kikötők, repülőterek illetve templomok és mecsetek védelmét megerősítették, ám félő, hogy a merénylet újabb véres belháborúkhoz és tömeges lincselésekhez vezet. Az ország eddigi történelme ugyanis azt mutatja, hogy a megtorló akciókat újabb, több ezer ember értelmetlen halálát okozó bosszúhadjáratok követik, melyeknek gyökere a hosszú múltra visszatekintő, és nem ritkán a hatalmon lévő politikai pártok által is tovább szított hindu–muszlim ellentétben rejlik.
India viszonya a mohamedán többség? Pakisztánnal igen feszült, a két ország már három háborút tud maga mögött, s két évvel ezelőtt a negyedik is majdnem kirobbant, amikor az indiai Parlament ellen elkövetett öngyilkos merényletért Újdelhi a már említett, pakisztáni székhely? Lashkar-e-Toiba nev? szervezetet tette felelőssé. A terrorizmus ellen folytatott nemzetközi harc meghirdetése óta India többször megvádolta Pakisztánt mohamedán aktivisták rejtegetésével, jelenleg is több ember kiadatását követeli. Az elmúlt időszakban azonban mindkét kormány komoly erőfeszítéseket tett a
feszültség enyhítésére, s már az is eredménynek tekinthető, hogy Újdelhi most nem kezdett el azonnal Iszlámábádra mutogatni, Pakisztán pedig sietve elítélte a terrorakciót.
A 850 milliós hindu többséggel szemben a 150 millió muszlim csak kisebbségnek számít az országban, jóllehet még így is a világ egyik legnagyobb mohamedán közösségét alkotják. Bár akadnak közöttük sikeres emberek, mint például Azim Premji, India leggazdagabb embere, vagy a bombayi székhelyű, Bollywoodnak nevezett indiai filmipar néhány sztárja, a többség a mindennapokban mégis a diszkrimináció keser? tapasztalatairól tud csak beszámolni: hátrányos megkülönböztetés a munkahelyeken vagy az oktatási rendszerben, rendőrség általi zaklatások, sőt néhány helyen gettókba különítés is előfordul.
A muszlim oldal a viszályok következtében egyre inkább radikalizálódik, és megtorló akcióikban ők sem kímélik a másik felet. Bombayben egyébként már máskor is követtek el merényleteket, ezek közül az egyik legvéresebb csaknem háromszáz emberéletet követelt, éppen egy évtizeddel ezelőtt. Bár az iszlám fanatikusok nagyobb része a társadalom szegényebb rétegéből kerül ki, az indiai hatóságok szerint aggasztó jelenség, hogy a radikális nézetek egyre inkább táptalajra találnak a befolyásosabb rétegek között is. Az utóbbi időkben letartóztatottak között orvosok, számítógépes szakemberek és más értelmiségiek is voltak. A militarista csoportok egyre nagyobb hányadát teszik ki a diplomások és a szakképzett emberek.
A legutóbbi robbantások ideje egyébként egybeesett egy régészeti jelentés kiadásával is. A dokumentum Ayodhya városához kapcsolódik, ahol a hinduk hagyománya szerint Ráma istenség született. A városban még az egyik mogul uralkodó építtetett mecsetet a 16. században, amelyet hindu hívők 1992-ben leromboltak, mert szerintük annak helyén egy ősi hindu szentély állt. Az ezt követő vallási konfliktusok során megölt muszlimokat bosszulta meg az 1993-as robbantás. A most kiadott jelentés egyelőre csak annyit szögez le, hogy valóban állt valamilyen épület a mecset helyén, de heves vita bontakozott ki arról, hogy az mi lehetett.
2003. 09. 05. (VII/36)
